across: Szigetvár (vers)
Megjelent:
Témakör: Megemlékezés



Szigetvár

Még látszanak zászlaink
A gomolygó füstön át,
Még látjuk társaink
Utolsó rohamát,
A véráztatta földet, melyen elveszünk,
Ez hát a vég…
Idegen urak szolgái nem leszünk.

Túlerővel szemben magunkra hagyatva,
A szabadság reményét soha fel nem adva,
Vállt vállnak vetve fogadjuk végzetünk,
Idegen urak szolgái nem leszünk.

Senki sem menekül, mindenki harcban áll,
A világ mit őriztünk, velünk a sírba száll,
Bár testünk elporlad,
Hírnevünk fennmarad.
Becsület s tisztesség vértezte szellemünk,
Idegen urak szolgái nem lettünk.


Megjegyzés: Zrínyi Miklós várkapitány utolsó szavai katonáihoz, 1566. szeptember 7-én:

”Hagyjuk hát el ezt az égő helyet, és a tisztáson ütközzünk meg ellenségeinkkel.
Aki meghal – istennel lesz. Aki nem hal meg, annak a neve lesz dicsőítve.
Én megyek elsőnek, és amit teszek, azt tegyétek ti is.
Isten a tanúm – soha nem hagylak el benneteket, testvéreim és vitézeim! ”



A weboldal neve:
Pieris · Πιερίς
interaktív kortárs művészeti portál
https://www.pieris.hu

A mű linkje:
https://www.pieris.hu/irodalom/olvas/mu/159306