piciedith: Lopott idő (vers)
Megjelent:
Témakör: Szerelem



Lopott idő



Emlékszem feküdtem az ágyban,
a hangod lágyan átöltelt.
Nem tudom, akkor mire vártam,
nem szóltam, pedig érdekelt.
Kellettek, titkon lopott percek,
kellett az összes pillanat.
Vártam rád, mint egy apró gyermek,
vágytam, hogy halljam hangodat.

Így múltak félve őrzött napok,
szálltak el hosszú éjszakák.
Vágyaim, mint a büszke sasok,
Űzték a józanság szavát.
Őriztem, mint egy lopott kincset,
kárhozok, ha kell érte én
Önként hordok ha kell bilincset,
De nem adom, ez már az enyém.



A weboldal neve:
Pieris · Πιερίς
interaktív kortárs művészeti portál
https://www.pieris.hu

A mű linkje:
https://www.pieris.hu/irodalom/olvas/mu/159005