Oasev: Röntgen-világítással (vers)
Megjelent:
Témakör: Gondolat



Röntgen-világítással

Képzelheted, röntgensugár korában,
ha bűnöd csontjaid közt átviláglik,
miféle zúgó sejtelem-homályban,
milyen mérleg, mi mérhet? Bordavázig
ha vetkőztet: kifosztva hull szemérem,
féltett titkod benned kinyílva látszik.
Hited árnyékodba kúszna? – Megértem.
Orvos ma nem ismer isteni törvényt,
csak vág beléd, kését hordva zsebében.
Felnyit, mintha lennél képzelt tükörkép,
nézegeti magát benned, kivágna
– majszolva közben reggeli gyümölcsét,
míg bensődről mással vígan vitázgat –,
pengéjével darabjaidra szelne,
kirakna újra, mozaik-virágnak.
Vagy véredből kanalával ha merne
mint újkori freskó-restaurátor,
málló falkopás zöldet kikeverget,
amíg a társ csontjaidon cupákol.
E kor nem vár Minos ítéletére,
rabolja ki tested előbb ruhádból,
aztán lelked húzza nyársa hegyére.
A kés alá itt önként fekszik ember,
örök altatása lesz menedéke. Ha infúzióra kötve hited kell,
kitépni tűt a vénádból tanuld meg,
ágyhoz kötöz másképp e földi rendszer,
tömeg ha zsong, sötétlik ég, vakul szem
– habár talán sosem nézett a Napba.
Emeld magad ki inkább, szabadulj meg,
lelked bízd kékbe húzó madarakra.



A weboldal neve:
Pieris · Πιερίς
interaktív kortárs művészeti portál
https://www.pieris.hu

A mű linkje:
https://www.pieris.hu/irodalom/olvas/mu/158934