Tollas: A béna korcsolyás (vers)
Megjelent:
Témakör: Bánat



A béna korcsolyás



Megbotlottam a sima jégen,
eltörött felső karom, lábam,
nem volt, aki kezelje nékem,
kar és láb nélkül maradtam.

Béna vagyok, nem tudok járni,
csak ülök a padon tétlenül,
segíteni sem akar senki,
mit ér az életem egyedül? a

Szépet és jót nem várnak tőlem,
úgyis csak hiábavaló lenne,
értelmetlenül nem is teszem,
milyen örömöm lenne benne?

A jégre sem tudok kimenni,
én akarom, de nem sikerül,
elfogadom: nincsen mit tenni,
a jókedv örökre elkerül.

A korcsolya már fájó emlék,
rá sem nézek soha, mert fáj,
nem tudom, hogy meddig bírom még?
Rám fekszik az éjjeli homály.

Ott maradok alatta örökre,
nem kérek már senkitől semmit,
a számla ki van egyenlítve,
s a béna korcsolyás távozik.



A weboldal neve:
Pieris · Πιερίς
interaktív kortárs művészeti portál
https://www.pieris.hu

A mű linkje:
https://www.pieris.hu/irodalom/olvas/mu/158832