Neogrády Antal: A Vörös domb legendája (6.) (ballada)
Megjelent:
Témakör: Kaland



A Vörös domb legendája (6.)

6.

Új pártázat, szuroköntős,
Szinte fénylik fenn a várfok,
Bévül körbe gyilokjárda,
Hókagátas dupla árkok.

Dulfalváról, Száldobosról
Ércsisakban áll az őrség,
Ablak, ajtó rácskeresztes,
Sehol sincs sebezhetőség.

Huszthy vajda áll a téren,
Harci díszben várnagy, ispán,
Sorban állnak a vitézek,
Aki beteg, még az is tán.

Titkos jelre harsonások
Versenyezve vad dobokkal,
Törvényhirdetésre hívnak,
Sejti szolga, úr, hogy okkal.

Mármarosi havasbíró
Földig érő kutyabőrrel
Áll a magas dobogóra,
Balján, jobbján egy-egy őrrel:

„Máramaros, Huszt, Visk, Técső
És az öt koronaváros
Hagyta jóvá ezt a törvényt,
S holnap reggeltől hatályos:

Aki bárhol, bármi okból
Tatárforma embert talál,
Kivégzése kötelesség,
Egy ítélet él, a halál”.

A vár népe összehördül,
Kit e törvény felcsigázott,
Míg a vajda nyomatékul
Lefejez egy szalmabábot.

A kápolna ajtajából
Kigördül sok gyertya fénye,
Csaba úrfi s édesanyja
Szobra áll ott, mintha élne.

Szép Ilona két kezében
Értük lángol egy-egy mécses,
Fényes könnye gyöngykaláris,
Attól lesz az arca ékes.



A weboldal neve:
Pieris · Πιερίς
interaktív kortárs művészeti portál
https://www.pieris.hu

A mű linkje:
https://www.pieris.hu/irodalom/olvas/mu/158656