Hóból épít Istent
Fél kilenc, január huszonkettő,
várod, hogy a kukák
ürüljenek, a bűz rettentő,
a hópelyhek puhák,
a tavasz magzatvize fagyott,
hóból épít Istent a tél,
feltámad minden halott,
szemét lehunyja, aki él,
várod te is, hogy az álom
végre tovább vigyen,
túl hetedhét határon,
túl az üveghegyen,
hol majd csendben pihensz.
Január huszonkettő,
háromnegyed kilenc. -