Divima: Becsületbeli ügy (próza)
Megjelent:
Témakör: Abszurd



Becsületbeli ügy

A történethez hozzátartozik egy tény, mégpedig az, hogy kitalált, véletlenül sem kitálalt, vagyis egy mese, amit nem a nép költött, csak egyetlenegy ember, vagyis nőszemély, akinek a gondolkodásra használt szerve túl pihent állapotba került ahhoz, hogy egyáltalán ilyesmi megfoganjon laza agytekervényei csavarodó sávjaiban.
Volt egyszer, hol nem, de biztosan megtörtént abban a képzeletben ahol ipadon lovagolnak a hangyák, és Borsószem hercegkisasszony wi-fi hullámon /mármint nem az enyémen egyelőre/ szörfözik.
Egy kandi kamerával felszerelt épületben, ami lehetett volna a Lipótmező méltó utóda is -
csak ide az ápoltak napi rendszerességgel jártak be-ki, aztán ki-be - de ott-tartózkodásuk alatt termelő munkát vagy gyógyító terápiás feladatot is elláttak az emberek. Tulajdonképpen előállítottak ezt meg azt, de főleg amazt megadott határidőre.
Ebben a komplexumban sürgött-forgott egy főorvosnak nevezhető embertípus, aki - ki tudja miért - csak cinikus scenikusnak nevezte magát. Irányított, kevert, kavart, sőt előfordult, hogy összehordott hetet-havat.
Egy napon szörnyű dolog történt megbetegedett a kosztalanító, azaz piszokösszegyűjtő szakreferens.
Elszabadultak a megvadult mikroorganizmusok és körtáncba pördültek, gyarapítva ezzel a retkes felületek nagyságát. A gombák különleges pajzán burjánzásba kezdtek a sarokban. Visító hancúrozásuk felverte a zuhanyzó áporodott csendjét. A zöld moszat felütötte a fejét, ami nagyon koppant a mosdó szélében. A fekete penész komájával, a fészkes fenével zsugázott egy vécécsészén.
Nem volt, mit tenni, a professzor multifunkcionális cinikus scenikus. Ismétlem, semmi sértő nincs ebben, mert ugye ez ki van találva... ez az egész irományos maszlag, ha valaki átugrotta volna az első bekezdést, sőt említve vagyon, hogy a kitalált ember saját magát nevezte így.
Pont, mint a Tizenkét szék című darabban az Osztap Bender nevű főszereplő édesanyja, aki nem is volt az ő anyukája igazából, csak így akarta megtudni ez a szélhámos egyén, a székek fellelhetési helyét. Az mondta a nem is anyukájáról, hogy meddő volt. Ő hogyan született? Hát csak úgy, véletlenül.
Tehát a professzionális cin. scen. felkérte az ott folyamatosan járkáló nőimitátorokat, hogy végezzék el a piszkos munkát.
Kanárisárga gumikesztyűt húztak törékeny kacsóikra és megtámadták a dzsuvás területet.
Vagyis fertőtlenítették, amit kellett.
Mikor a szennyes koszok gyülekezete meghallotta a forró víz zubogását, nyugtalan mozgolódás támadt közöttük.
A főmocsok viszont nyugalomra intette a népét:
- Semmi gond, férgek! - Én akkora gané vagyok, hogy senki nem tud eltakarítani erről a szemétdombról. Nyugalom!
A tisztán látó nőszemélyek viszont, mint egy TEK-es kommandó egység máris a helyszínen teremtek, és támadtak fertőtlenítőoldatos törlőkendőikkel. A gombák úgy sprinteltek, hogy kalapjukat is otthagyták siettükben. A penész a fekete, elszürkült ijedtében. A fészkes fene megcsúszott a vécékagyló peremén, abban a köpetben, amit barátja a zöld moszat hagyott ott maga után. Olyannyira elvesztette egyensúlyát, hogy bele is esett a lefolyó nyílásába. Ordítva szánkázott a jakuzziból a Kánaán felé. Apró gondja akadt csak közben, magányos harcosként nem szerette az élményfürdőket.
Eközben a nők el is végezték kénnyel és keservvel a munka túlnyomó többségét, szép szóra hajolva törékeny szirmaikkal.
Gondolkodtak. Vajon ez a munkák legalja vagy van még alább.
Bizonyára vannak olyan foglalkozások, amik kenterbe verik a takarítóét.
A neten olvasott statisztika szerint a politikuskodás sem mindig egy kellemes elfoglaltság. Vagy nézzük az elvadult hegyipatak-szabályozó szakembert. Esetleg a spermabank biztonsági őrét. Vagy számomra a legdurvább a hamvasztó ember vagy kicsoda munkája. Nemrég hozták a tudomásomra, hogy az elégett embert beleteszik egy turmixba, ami finom porrá keveri vagy darálja, aztán helyezik ezt az őrleményt az urnába.
Még hogy Isten malmai lassan őrölnek.
Így második variációra szavaztak, azaz, hogy van a takarításnál gyomorforgatóbb munka is és ennek tudatában szinte dalolva zúzták szét a mocskot a piszoár kövezetén.
Miután végeztek aznapi passzusukkal, abban reménykedtek, mégpedig piszkosul, hogy helyettesítettjük mihamarabb felépül és tartós jó egészségi állapotnak fog örvendeni ezáltal mindenki végzi a saját munkáját.
Ezt mindenesetre egy becsületbeli ügynek tekintették. Hisz' a jelen esetben gyengélkedő szakreferens végezte eddig szó nélkül a sterilizálási hadműveletet.
Ennyit megérdemel, hogy betegsége idején segítséget kapjon azoktól, aki után ő takarított eddig.



A weboldal neve:
Pieris · Πιερίς
interaktív kortárs művészeti portál
https://www.pieris.hu

A mű linkje:
https://www.pieris.hu/irodalom/olvas/mu/158374