Élet-szó-játék (ajándék)
Ön egyszer sem kérdezte:
- Miért?
Én egyszer köszöntem meg,
de csak üzenve, mint egy klisét...
*
Az élet(M) egy játék −
Lehet...
De mit érhet egy égi kincs,
Éternek csillám dobozában lapulva…
majd sötét, porszem-ajándékként kihunyva(?)
Vagy inkább
szórakozzon vele
a nagy Föld-bűvész,
s varázslat útján:
csak szavakkal lebegjen
csillag-csonk hegyeken,
és szó-madarakkal énekeltessen
csicsergő rímeket...?!
S majd az illúzió múltán,
- igazán - kit kápráztat el, (egy)
fény-gömbben haldokló,
ékes hangok után kapkodó
szellem művész...?!
* *
Emlékszik?
Én nem. Nekem nem lehet,
de épp' akkor, nyár-hajnalt osztották
az élet-ékszereket...
Ketten osztoztunk. Önnek jutott: csoda-korona,
nekem angyal-kereszt...
Nem. Tévedtem. A sorrend:
angyal korona,
s csoda kereszt.
* * *
(lét-montázs)
Íriszen torzuló nap-szín,
aura-éleken tajtékzó fehér lepel,
testformát öltő vér-sír...
- ezeket szemléltette a steril terem.
S ahány lehelet hiányzott,
annyi perc-szeg ütött szíven;
tizenkilenc évnyi lüktetés
így suhant volna át −
a Semmi küszöbén...
(szó-kollázs)
Isten − Erő − Élet
Csend − Hullám − Végzet
Szeretet − Lélek-mentő − Lélegzet
Míg a hosszú halált " szenvedtem",
nem (csak) defibrillátor szikráján
csiholódott újjá a Lélek;
sorsnak bézs égisze alatt -
fény-stigmát lopott
s örökre bennem maradt,
mint meg(gy) alázott
fém-billog
az elveszettnek hitt
gyerek-lány-ékem...
* * * *
Lehet:
szó-fordított élet,
talán csak csalfa halál-játék,
de ki-kinek ígérhet többet,
mint egyetlen,
végsőkig megtéveszthetetlen
"szeretlek Istenem"-et,
s nem ajándékcsomagba
csempészett −
hitetlen kegyelmet?!
Megjegyzés: Köszönettel és ajánlással Dr. Ambrus József főorvos részére.