Hullám
Nyugszik, a nap lemegy.
Habjain testem pihen.
Hullám a vízfelszínen,
a körénk fonódott hegy,
a bordó ég véreres bőre!
Jaj, magányos hotelek!
A huszonöt fokos telek.
S nincs tegnap. Se jövőre.
Semmim nincs nélküled!
Paripáján az alkony vágtat,
szellő sodródik utánad,
lángra gyúlnak alvó tüzek.