műterem alulnézetből
az állvány lába alá szín csöpög
emitt sárga amott a vörös ernyed
fejjel lefelé bálvány nyöszörög
és az olajszag a plafonig terjed
ecsetek pirulnak össze-vissza
vér-veres friss kékbarna pamacs-ágak
káoszba helyezett plasztikába
lelassult kezű alakokra várnak
s fent a mennyezet felnyitva tátong
nem zárja ki a rovarinváziót
és vadászni várja a kis rigót
s a vásznon repülni kezd egy madárcsont
de lent festménykupacokra ne lépj
mert néhány eldőlt műremek törne szét