Decemberi ábrándok
Panaszkodnak a fák az endrődi kertben,
(megremeg néha egy ottfeledett levél)
vörösről, meg zöldről ábrándoznak ágak -
fakó, szürke bőrük hamar-tavaszt remél.
Hiába mesélem, hogy az még messze van,
az év éppen most fog fordulót váltani -
toporog, háborog, míg új cipőt keres...
erős talpút, lakkost, hogy abban járja ki.
Néhány hónap csupán, mire betöri azt,
s akkor aranyfelhőt, lármás színeket lép -
nevetőgödröket a fázós arcokra...
s csicsás ruhát rátok, ami télig megvéd.
Megjegyzés: (2017. december 30./31.)