bArthAKata: Foghíjköveken (vers)
Megjelent:
Témakör: Ezek vagyunk



Foghíjköveken

Járdaszélre hevert eleven
foghíjköveken tétlen
isten barmai tanyáznak.

Köröttük nap-lepel árad,
melege talmi, csodálat
ragyog ködlő szemeken,
„á''gyamegazég hazánkat! ”
csuklik fel a zsigeri szlogen,
örülve a korai nyárnak
fogy a bor sebesen…

„Megittad? ’nyádat! ”

Koccan üveg, szesz cseppen,
koszlott ujjak vájkálnak
aprót, feneketlen lét-zsebben.
Tanyát bontó, nyúló árnyak
kísérnek csendben
útjára egy „miatyánkat”;
végén személytelen az Amen…

Már nem hallja egyik sem,
éber nyugovóra tért rángó lábak
álomföldön járnak, Lázár-köpenyben.



A weboldal neve:
Pieris · Πιερίς
interaktív kortárs művészeti portál
https://www.pieris.hu

A mű linkje:
https://www.pieris.hu/irodalom/olvas/mu/157072