Frekventor: Gitár (novella)
Megjelent:
Témakör: Haza, nemzet



Gitár

Korunkra jellemző, hogy fiatalon szinte valamennyien megpróbáltunk a hangszer virtuózaivá válni, magam is úgy véltem, tudok majd gitározni. Csupán az alapokat tudtam magamévá tenni, de a tudásvágytól hajtva beleástam magam a hangszer történetébe. Hihetetlen dolgokra jöttem rá.

Mint ismeretes, sokáig öt húrral készültek a gitárok, a jobb hangzás érdekében pedig duplázták a húrokat. Igazából a spanyolok jutottak el a legmagasabb fokra a gitárkészítési technikában, de milyen áron!

1848 tavaszán Antoni de Torres Julado neves spanyol gitárkészítő családjával Bécsbe érkezett egy felkapott operaelőadás megtekintésére. A megérkezés napján a hölgyek városnézésre indultak, a mester pedig a délután folyamán beugrott egy híres kávéházba. Spanyolul rendelt, a kávézóban gondba voltak a pincérek, mert pont spanyol nyelvű felszolgálójuk nem volt. Tudtak felvenni rendelést hét másik nyelven, de ezt nem értették. A szomszédos asztalnál gróf Gyulai Lajos ült barátjával Mátray Gáborral, aki véletlenül járatos volt a spanyol nyelvben is, így tudta fordítani Torres kérését, aki kávét és süteményt akart rendelni. Torres kérte, hogy odaülhessen az asztalukhoz, így nem érzi magát továbbra is kiszolgáltatottnak a nyelvi nehézségek miatt. A két magyar szívesen látta asztaluknál az idegent, akivel Mátray tolmácsolásával beszélgetésbe elegyedtek. Főleg a zene volt a téma, tekintettel a közelgő előadásra, aztán persze kiderült, hogy Torres építi azokat a remek öthúros gitárokat. Mátray szerényen megjegyezte, hogy kísérletezik ő is egy gitár megalkotásával, némi újításokat akar alkalmazni a hangszeren. A közös témán felbuzdulva odáig jutottak, hogy Torres az operaelőadás után hajlandó volt leutazni a gróf birtokára, megtekinteni a készülő hangszert. Miután a részleteket is megbeszélték, két nap múlva együtt utaztak Marosnémetibe, ahol szemügyre vette a csaknem kész hangszert. Elcsodálkozott, hogy milyen nagy testet készített Mátray a hangszernek, a bundlap milyen széles és kiemelkedő, a húrfeszítő gépezet pedig szimmetrikusan kétoldalira fektetett. A hat húr hangolását is megcsodálta, és a csodaszép hangzás is elbűvölte. Engedélyt kért a hozzávetőleges adatok rögzítésére, amit Mátray készséggel megengedett neki.. Eközben jött egy futár Damjanichtól, aki szervezgette a „fehér tollasokat”, a szegedi 3. honvéd zászlóaljat, és hívatta Gyulai grófot is a vezetésbe. A gróf elköszönt mindkettőjüktől és útra kelt a tábornokhoz. Torres szintén elbúcsúzott, hogy hazaindul, de az olaszoknál megállt, mert rokonai voltak azon a környéken. A rokonság ismert egy bérgyilkost, akit Torres felfogadott, hogy intézze el Mátrayt, nehogy érvényt akarjon szerezni felfedezéseinek a hangszerkészítés terén. A bérgyilkos jól végezte a dolgát, Mátray „balesetben „ elhunyt, a megszerzett technikai újításokat így már szabadalmaztathatta sajátjaként Torres. Így születhetett meg spanyol honban a század végére a hathúros modern hangszer, amely a mai gitárokkal megegyező alakú és felépítésű volt, csak éppen Mátray volt az aki elsőként megalkotta.

Mindezek után már a kétkedők számára is kezd bizonyítást nyerni, hogy a magyarok minden felfedezésben otthonosak voltak, mindezt további történeteim is támogatják.



A weboldal neve:
Pieris · Πιερίς
interaktív kortárs művészeti portál
https://www.pieris.hu

A mű linkje:
https://www.pieris.hu/irodalom/olvas/mu/156749