K.Mária: Bocs Jenő, a dokk… 2. (novella)
Megjelent:
Témakör: Paródia



Bocs Jenő, a dokk… 2.

Dzsimmi ritkán mozdult ki a városból, sőt a kikötőt sem szívesen hagyta el. Az elmúlt két évben mindössze háromszor, akkor is betegeskedő nagynénjét látogatta meg.
Pár üveggel vitt neki a már említett csempészáruból, de most hogy meggyógyult már maga jött érte.

Olyankor mindig megajándékozza Dzsimmit házi süteménnyel vagy valamilyen régi családi ereklyével. Legutóbb is kapott tőle egy aranyórát. A név amely rá volt gravírozva ismeretlen volt, rá is kérdezett, de Mundi tánti nem jött zavarba. Azt mondta valamelyik hódolójáé lehetett, ám Dzsimmiben erősen élt a gyanú, hogy kleptomániás az öreglány.
Észrevette hogy a kocsma törzsvendégei mindig keresnek valamit a távozása után.
Hol egy cigarettatárcát, vagy például a múltkor eltűnt az egyik orosz protézise, amelyen két arany fog is volt. Letette maga mellé az asztalra amikor Mundi megkínálta a meglehetősen kemény és furcsa színű ánizsos süteményével.

De visszatérve Dzsimmi utolsó hajóútjára, valami rejtélyes betegség támadta meg.
Gyakran tört rá a honvágy, vagyis a szárazföld hiányának elviselhetetlen érzése.
Legjobban az utazás negyedik hétében érezte amikor a hajó kormányozhatatlanná vált a viharban és napokig hánykolódott a tengeren. Megfogadta, ha egyszer partot érnek a lábát nem teszi ingó járműre.
Ám amikor barátját Nagyszívű Zénót ilyen állapotban látja mint most is, bizony visszavágyik a tengerre. Zénó fél - vagy egészen alkoholtól befolyásoltan erősen gesztikulálva, sóhajtozva, könnyeket eregetve saját költésű verseit szavalja a bárpult tetejéről.
Na ilyenkor visszamenne...

Zénó a város melletti szeméttelepen dolgozik ideiglenes szemétőrként immár tíz éve.
Vasárnaponként mindig itt tölti a szabadnapját a bárban. Már délelőtt bejön az ócskapiacra, eladja az egész héten összegyűjtött limlomot és ami nem kel el azt Dzsiminek ajándékozza. Dzsimmi persze behelyezi a ház előtti kukába miután Zénó elmegy, de sajnos előfordult már, hogy ugyanaz a jobb talpán lyukas gumicsizma visszakerült következő vasárnap,
Ezért Dzsimmi folyton próbálja hárítani Zénó kedveskedését, de hiába. Ma is hozott neki egy bibliát, elég réginek tűnik. Valami vizsolyi feliratú ócskaság.

Láthatóan mindenki jól érzi magát a többieket nem zavarja az önjelölt poéta és ahogy fogy a délután nyári hőuszálya egyre magasabbra hág a kocsma alkoholszintje. Csupán csak Törpe Poirot ideges a szállítmány miatt. Az utolsó láda töményt hozta be és hogy szem előtt legyen feltette a bárpultra.
Volt valami a levegőben a csatornaszagon kívül, ami a szemközti Kozsóék eldugul a lefolyójából áradt, valami más, valami ismeretlen vészjósló idegen szag...
A várakozók néha megkérdezték a csapost aki a telefont kezelte, hogy nem jött e segélyhívás vagy bármilyen hívás a műholdról ahonnét figyelik a fináncok a hajó útját, de semmi.
A fináncok nem volt titok, hogy korrumpálódtak, vagyis pontosabban bűnrész-vényesei a viskybiznisznek.

Páran már kidőltek a várakozók közül, de mindig ez van ha késik a hajó,
Az egyik kubai például a fogas alatt aludt el. Néha csuklik egyet, olyankor félálomban bocsánatot kér, de senki nem figyelt rá. Az oroszok kártyáznak a kínaiakkal, csak az arabok nem vegyülnek senkivel. Egyfolytában mormolnak valamit hang nélkül, meregetik a szemeiket az égre ám bizonyára nem látnak senkit vagy nagyon messze van, mert néha integetnek és erősen fokhagymaszagot árasztanak. Sajnos valaki hangosan kiröhögte őket az imént és ekkor az egyikük előkapta a görbe pengéjű méretes szablyáját.
Mindjárt síri csend lett.
Dzsimmi félretolta Zénót aki időközben leesett a pultról, de mire elindult volna a kaftánosok felé megcsörren a telefon. A kubai ijedtében abbahagyja a csuklást.
Ám kiderül, hogy csak az utca végéről telefonált Só Jakab felesége Aliz, a tűzoltók miatt.
Nincs másik irányba kimenő hívásuk, Só letiltatta mert Aliz sokat trécselt a barátnőivel.
Azt mondja pánikra semmi ok, habár átterjedt a tűz pár szomszédos lakásra, de szerencsére nincsenek ilyenkor otthon, vagy alszanak.
Poirot telefonált a tűzoltóknak, később még egyszer mert elsőre idegességében rossz címet adott meg. Bosszankodott is, mert mire visszatért a pulthoz alig pár üveg visky maradt az időközben lelakatolt ládában. Valaki kinyitotta. Jolly lehetett a mindenes, aki régebben széfspecialista volt, és Poiret a börtönkórházból ismerte.
Együtt üzleteltek. Jolly átjárt gyógyszerért hetente kétszer egy őr kíséretében Poirethez, aki a raktárban dolgozott. Az őrt tizenharmadik Dzsóninak hívták aki jelenleg az utcában lévő kisgépszerviz és üzlet tulajdonosa. Habár többnyire innét a bárból bonyolítja a boltot. Mindenki tudja hogy számla és garancia nélkül megrendelésre dolgozik, vagyis ellopat bármit amire igény mutatkozik kis és nagy mennyiségben egyaránt.

Zénó is tőle vette a gitárját. Azóta szinte le sem tette, egyfolytában gyakorol hogy vasárnaponként előadhassa legújabb szerzeményeit itt a nagyérdeműnek.
Eddig csak Dzsimmi merte megmondani neki, hogy nem bánnák, ha kevesebbet énekelne és többet hallgatna, de Zénó még mindig szerelmes Macába, Dzsimmi volt feleségébe, aki bár időközben leszbikus lett, otthagyta a szakmát és meglehetősen furcsán néz ki a férfihormon kezelés hatására. De Zénónak továbbra is ugyanaz a kislány, akivel egy faluban nevelkedtek valahol Kelet Európában a Duna mellett és bár óvodás korában látta Macát utoljára meztelenül, nem feledte, Azóta reménykedik, hogy egyszer összejönnek.

Ezért is lett ideges amikor egyszer betévedt ide egy idegen és megjegyzést tett a gitárjára, mondván, hogy eggyel több húr van rajta mint kellene. Ettől természetesen begurult, mert ne nézze őt senki hülyének. Egyébként is így tökéletes a hangzása.
Azon fogja vissza magát mielőtt elszakadna nála a cérna az ilyen okostojásoktól és a sok földhözragadt antipoétától, akik a háta mögött kiröhögik. Azt gondolják, hogy ő nem veszi észre.
Egyetlen elkötelezett híve van Nemtommuki Tamás, aki állítólag sokat járt Párizsban és más nívós helyeken koncertekre még a nagy világválság idején. Akkor volt a szesztilalom Amerikában és ő bonyolította a legnagyobb beviteli szállítmányokat Európából. Igaz kicsit szkeptikusak vele az ismerősei, mert akkor százhetven évesnek kellene lennie.
Habár van neki egy fotója amelyen fiatalon egy kutyával pózol és a hátlapjára az van írva, hogy Lajkával i960-ban. Ez azért érdekes, mert a kutya abszolút felismerhető rajta és azt rebesgetik, hogy a szputnyik annak idején üres volt, mert Tamás kilopatta a kutyát előző este.
Akkor pedig az is igaz lehet, hogy Párizsban koncertekre járt.
No de akkor mennyi idős?

Néha meglátogatja egy Levin nevű fazon aki állítólag berepülő pilóta volt a Szovjetunióban és részt vett valami kísérletben, amely szövetekkel és egyéb szervtakarókkal volt kapcsolatos. Valaki egyszer kihallgatta őket, bár nem volt nehéz, hiszen Tamással csak kiabálva lehet kommunikálni mert süket.
Tehát Toszim Szergejevics Levin is bejön a képbe hamarosan, mint lehetséges kulcsszereplő, később majd fontos történéseket tulajdonítunk neki, de most szünetet tartok, mert késő van és mára ennyi új információ elég lesz,
ha érdekel valakit folytatom.... :)



A weboldal neve:
Pieris · Πιερίς
interaktív kortárs művészeti portál
https://www.pieris.hu

A mű linkje:
https://www.pieris.hu/irodalom/olvas/mu/156748