Nincstelenség
Csak ülök.
Csak számolom
Nincstelen gondolataim
Vándorló mámor ló:
Fuldokolva kékül
Mondanivaló nélkül
A gondolati nincstelen
Mámorló vándorló
Kiégett elmekazán.
(Fűtőanyag híján)
Ez aztán a jelenés
Benne semmi jelentés
Tarthatatlan tartalom
Foszlott iroda lom.
Mint koszos körmű
Tintabetyár
Csak búsul órákon át:
Nem éppen korhű
Zavarodott maszlaggal
Itt ott rímes halmazzal
Elkárhozott
Kárhoztatott
Mintha valami születne
De csak az elmémben
Züllene
Még egy kicsit.
Fáj.
Amikor a reszkető kéz
Nem sercent foszfort
Hogy éltessen fényt
Olykor a gyertyabél
Sem szív el oxigént
A fuldokló elől.
Kétség sincs afelől,
Hogy nincsen már miértje,
Nincsen miért égnie.
De egy kicsit ég.
Kicsit.
Még.