ritmussolt: Olvasónaplóm utolsó oldala (vers)
Megjelent:
Témakör: Sors



Olvasónaplóm utolsó oldala

akinek
Petőfi felhői elúsztak
feje fölül a kudarcok egéről
vagy soha meg sem jelentek
sem fehér sem fekete fényből
akinek
Ady esti bora vérlázító
dalokat gerjeszt sejtjeiben
teljesen vagy fél-egészségesen
akinek
Attila elnyűtt atillája
(a szójáték persze a lényegen
mit sem változtat, nem ad újat
sem ruhából sem kuglófból)
öltözékét készti átvizsgálásra
s legalább alkalmas hidat teremt
egy suta hasonlattal élve – végre -
múlt és jelen fény-árnyékai között
abban
lázas és lázító szavakat fűt
ma holnap sőt holnapután is
annak
a föltámadott tenger képe
a Tiszánál is többet jelez vízről
népről élet-és szabadságvágyról
annak
a mai új grófi szérűk ebei
emberi vérre hiába ácsingóznak
a kukában turkálók agyát el nem
térítik országos átlagok százalékok...
a járni alig tudó mindig lenézi/kerüli
a szó szerint elesetteket rokkantakat
legyenek azok világégések áldozatai
abban
a jajgatni nem tudó vonatsínről
nem bizonyos hogy szonett-verslábak
de valódi csonkulások képe villódzik
annak
nem luxuslimuzinok és autó-
folyamok jutnak eszébe többek közt
hanem mai újratarmelődő egyedek
akiket
ál-angyalok nem vigasztalnak -
akiket
látnak de nem őriznek csillagok
holdkaréjok vigyorgó holdfejek alatt
akik
nem vágynak nyár végi őszi napot
akiket a meg sem született gyermekeik
is elátkozzák a néma röntgenképeken –
akiket halálba küldenek istenben igen
vagy mégsem hívő gyilkos kezek –
akik
sohasem olvastak pipáról csárdáról
de folyékony kenyértől várnak hirtelen
felemelkedést órányi napnyi örömöt
akik
proletárvérüket szűretlen füsttel
nyugtatgatják tompítva fáradt agyukat
akik
bár sokszor mindenkit kárhoztatnak
mondhatjuk kárognak mint a varjak
mégis jó szótól okos játszani is tudó
ifjakra vágynak beteg- vagy öregkorukra
akik
új remények hídjai alatt nem szállást
biztos távlati utat-módot keresnek
ha a költői iránytűk örökre
vízbe nem esnek



A weboldal neve:
Pieris · Πιερίς
interaktív kortárs művészeti portál
https://www.pieris.hu

A mű linkje:
https://www.pieris.hu/irodalom/olvas/mu/155165