barnaby: Kánikula (vers)
Megjelent:
Témakör: Természet



Kánikula

Aszalós ez a nyár, csak a tűz meg a kár.
Lángolnak erdők rétek, napra kimenni vétek.
Elfogy a harmat, a pára, szárazság ül ki a tájra
Kemencemeleg a tapló, üresen tátongó kagylók.
Porzanak a féltett dagonyák,
Kiszáradnak itatók-pocsolyák
Árnyékot keres a szarvas,
vaddisznó élelmet kajtat.
Kertbe lopódzik az éhes őz is,
megsüt a nap, árnyékban főz is.
Meleg a föld, forró a halánték,
hűsre vágyom, leginkább fáznék!
Jégkocka vízben, kezemben fagylalt,
medence csábít, tűnj forró aszfalt!
Gőzölög az út, hullámzik délibáb,
Napszúrást kapok, nehéz ezt élni át...
Már a nyelvem sem forog, bukdácsol a gondolat,
kegyes természet, szánd meg a sorsomat!
Adj egy kis esőt, húsítőt, eleget,
űzd el egy időre a tikkasztó meleget!



A weboldal neve:
Pieris · Πιερίς
interaktív kortárs művészeti portál
https://www.pieris.hu

A mű linkje:
https://www.pieris.hu/irodalom/olvas/mu/154740