Kény-szeress
Volt gyermekkoromban;
kizáródtam a testemből.
Félni kezdtem.
Amit kezem megfog, el hogy eresztem?
Megbotránkoztat pajzán végtagom?
Hisz akkor, le kell vágni!
Nem hagyom!
Megsimogatja az előttem ülő haját?
Nahát!
S persze: rettenet.
Önálló életet kezdett volna élni a kezed? - kérdezed.
(Függöny fel.)
Görbült Tér és Idő.
Dagadtam, mint fazékban a tüdő.
Fel is cseperedtem.
Meg is öregedtem.
Szíved Pompadourja csakis így lehettem.
Elmém mágnes - enkefalográfja: ujjbegyed.
S tart, míg tart ujjbegyem.
Ha végül - dolgom végezetten -, hazatérek a Túlra,
kirajzolódik lelki-testem teltkarcsú kontúrja.
Megjegyzés: 2017. 04. 19.