Mítosz
Így a közepébe vágva
A hős a végét járja
Pedig az elején még jó
Ötletnek találta
Élni bele a világba
A következőt várva
Nem törődve azzal mit hagy
Erre a világra
Csak
Átadva magát a szélnek
Kalandoknak végveszélynek
Tűzbe is ugorva vakon
Élt elevenen szabadon
És ma ranglétrákra mászva
Alig ismer magára
Betévedt elvárt szerepek
Labirintusába
Sokszor görbe úton járva
Két könyökét használva
Tör előre a holnapját
Aprópénzre váltva
Ha
Megadja magát a ténynek
Parancsnak és tekintélynek
Enged és megfelel vakon
Nem marad el a jutalom
S így esélyeit eljátszva
Kiutat nem találva
Kapaszkodik Ariadné
Vékony fonalába
De még egyszer utoljára
Az égbe felkiáltva
Összeszedve erejét a
Szörny nyakát átvágja
És
Átadja magát a szélnek
Izgalomnak végveszélynek
Szemeit behunyva vakon
Zuhanva repül szabadon