hiányzik

az a régi kert a nagy diófával
a fogyó fogsorú kerítés
görbére taposott utak
mellettük vörös vergődésű pipacsok
csalántól hólyagosra csípett lábak

ház a tisztesség fehér színével betakarva
a barna gerenda
szorgalmas szú palota
és az áldott belső falak
rajtuk keresztre feszített örömök
imában megpihent ujjak
mennyire hiányoznak