Bodortz: Apám (vers)
Megjelent:
Témakör: Gondolat



Apám

Az ősz akkor a szomszéd faluig ha ért…
sötétedett míg én apámért ballagtam,
anyám sírva tépelődött otthon
sorsán, s a vita hevén.
A csöpp házak végén hajlékká lett a hatalmas gép
olajos ülése, ahol súlyos szerszám,
hideg csavar vigasztalta
apám, ott aludta ki borgőzét.
Zörgésem zokogó halk remény.
- No… gyere be… te kis legény! -
S mentünk hazáig, szótlan. Apám és én.

Azóta deret fújt hajamra a szél,
még ma is érzem:
Boldogan sütkérezett kezem,
apám markának szikla melegében.



A weboldal neve:
Pieris · Πιερίς
interaktív kortárs művészeti portál
https://www.pieris.hu

A mű linkje:
https://www.pieris.hu/irodalom/olvas/mu/153300