Ez az élet

Valahogy más már ez a város is,
Valahogy más lett az íze is.
Más ez a kő, és más már a tér,
Más, aki ad és más, aki kér.

A fejemben lepergettem egy régi filmemet,
Azt hiszem, még mindig játszom,
De már nem a főszerepet.

Az utam a régi minden lépéssel, mivel megteszem,
Azt hiszem, a tegnap már nem számít nekem semmit sem.
Úgy hiszem, a holnap,
Úgy hiszem, a holnap,
Holnapra megérkezem!

Pontosan itt, ahol a fény szökik,
Valaha fák adták árnyékaik.
Itt az a kút, mellette padok,
Ahol rádöbbentem, hogy Veled vagyok!

A fejemben pergetem még a régi filmemet,
Azt hiszem, még mindig játszom,
De nem a főszerepemet.

Az utam a régi minden lépéssel, mivel megteszem,
Azt hiszem, a tegnap már nem számít nekem semmit sem.
Úgy hiszem, a holnap,
Úgy hiszem, a holnap,
Holnapra megérkezem!

Milyen mások a napok,
Milyen mások most a zajok, illatok.
Milyen más az arcom s az arcotok,
Mennyi mindent vártam, mit meg nem kaphatok.

A fejemben pergetem még a régi filmemet,
Azt hiszem, még mindig játszom,
De nem a főszerepemet.

Az utam a régi minden lépéssel, mivel megteszem,
Azt hiszem, a tegnap már nem számít nekem semmit sem.
Úgy hiszem, a holnap,
Úgy hiszem, a holnap,
Holnapra megérkezem!