Tavasztrilla
A színek még szelíden sarjadnak,
az ágakra törtmárvány-szürkeség
feszül, fényre rügyrózsák fakadnak,
és kristálykékre vált a gyűrtes ég.
Hangoskodik már borzas ébredés,
susogó fák mélyén a sok madár,
tavasz trilláz, s tudom nem tévedés,
szerelem jő, melyben nincs korhatár.
Megjegyzés: 2015. 03. 01.