Halottakkal járok
Néma temetőben sétáltam éjjel.
Mindenhol lángok égtek
az elhunytak emlékére.
Lassan botorkálok a sötét sírok között,
a temető csendje halkan csörög
a gyertyák fénye fölött.
Piros lángok égnek s velük boldog egy halott lélek.
Minden láng egy elmúlt élet,
értük gyúltak ma a fények.
Elsétálok egy fehér angyal mellett,
ott megtalálom a keresett helyet,
majd gyertyát gyújtotok csendben.
Nézzük ketten a lángot ahogy lobog.
Nagyapámmal nézzük aki most boldog.
Boldog míg leég a gyertya végleg,
de melege bennem újra éled
s a megszürkült emlékek filmje pörög
a már ködös szemem elött.
Nézzük
ketten
a lángot
és milliók néznek millió lángot
mi most
összeköt
minket
az élet
fáján
a gyökértől
a lombkoronáig
Megjegyzés: /emlékezés/
2013 nov 3