Gabalyog: December végén (jegyzet)
Megjelent:
Témakör: Elmélkedés



December végén

Sodor magával a napfénybe burkolt decemberi délután. Sodor magával a tömeg, ahogy húz a december végi teendők sora. Gondolataimba becsomagolva egyik sorból állok egy másikba. Szinte gépként teszem a dolgom, nem tudok kizökkeni a pesti forgatag monotonitásából, pedig mosolyt, arcokra telepedő könnyed érzelmeket keresek, próbálom megfogni a szemekben a létezés pozitív tudatát.

Ha erre vágyom, akkor kijelenthetem, hogy kudarcot kudarcra halmozok, így komoly tekintettel és a hozzám közel állók, a barátaim nevető hangját, arcát magamban hordozva lépkedek. Persze jár az agyam, hiszen mindig a dolgok mögötti okokat kutatom , mindenben keresem a magam számára információt adó valóságot. Még mindig nem tanultam meg, hogy a miértek által közvetített gondolatéhség nem mindig elégíthető ki.

...és ekkor figyelek fel arra, hogy valaki élesen szól, majd felfogom azt is, hogy a kiélezett hangnem nekem szól. Miért is? Egyből kutatom az okot, majd döbbentem konstatálom, hogy egy idősebb hölgy pirított rám, miközben mellé, majd elé léptem a sorban. Holott csak szerettem volna kijutni az üzletből vásárlás nélkül. Ő pedig azt hitte, hogy....

Megelőztem? Beálltam elé a sorba? Próbálom megérteni a szavakat, majd védekezni, de kisebb, önmagammal folytatott vívódás után feladom, majd érzéseimet elcsendesítve kilépek az áruház tágra nyíló ajtaján.

A fényben úszó hideg levegő azonban kijózanít és elindul az elemző gondolataim hada ritmusra kattogva lépteimmel. Vajon mi lehet az oka annak, hogy a legtöbben egyből azt feltételezik másokról, csalnak, bántanak, csak rosszat akarnak? Mi vezérli a kétkedőket a bizalom teljes hiánya felé? Hol a hit a másik ember tetteinek tisztaságában? Tényleg lehetetlen elhinni, hogy néha becsúszhat a mindennapok gépezetébe egy-egy apró hiba, akadályoztatás, aminek eredményét többen tudatosan rossznak, másokat bántónak ítélnek meg? Csakhogy az én szándékaim, megmozdulásaim mögött sosincs ártó szándék. Azt hiszem, legtöbbünknek azok előtt, akik szemből olvasnak, ezt bizonygatni sem kell. A felismerés megnyugtató hatása alatt gyorsuló léptekkel haladok egy emberáradattól fellélegző csendes utcácskában...



A weboldal neve:
Pieris · Πιερίς
interaktív kortárs művészeti portál
https://www.pieris.hu

A mű linkje:
https://www.pieris.hu/irodalom/olvas/mu/146661