bacsol: Vergődés (vers)
Megjelent:
Témakör: Elmélkedés



Vergődés

Nehéz sóhajod sajtszagú szikláin
gúnyosan ostorzod önmagad.
Míg pillarácsok túloldalán keserű
könnycsepp a nagyítója a kínnak,
benned a fars valóság kesereg,
s váj szuvas fekélyt vékony lelkeden.
Nem fog rajtad az igaz,
tagadásból lesz erős a bánat.
Ne nézz tükörbe ma,
ne vess most gondolatot siralmakból!
Csak kezem melegét tűrd meg magadon,
s fürdesd tenyerembe arcodat,
légy ma gyenge madár, hogy lehessek fészek,
légy ma néma, majd én kiáltok,
légy bármilyen, rád ma én vigyázok.



A weboldal neve:
Pieris · Πιερίς
interaktív kortárs művészeti portál
https://www.pieris.hu

A mű linkje:
https://www.pieris.hu/irodalom/olvas/mu/144981