RealEnigma: Ősszel, könnyű szívvel a szikla peremén… (novella)
Megjelent:
Témakör: Ezerszín



Ősszel, könnyű szívvel a szikla peremén…

A nap lemenőben volt a Nyugati hegycsúcsok mögé. Az eget vörösre festve tekintett vissza az elmúlt napra, beragyogva az egész őszi tájat. A lány egy kiálló szikla peremén gyönyörködött a természetes dologban mely most még inkább lenyűgözte mint máskor. Hosszú hajába bele, bele túrt a kora esti, kicsit már csípős szél, de hagyta és élvezte. Még a vastag kötött pulóverét sem húzta összébb, hiszen olyan jól érezte magát. A lemenő fénysugarak csillogva búcsúztak vörös haján. Olyan volt a látványa, mint egy tündérnek, ott a hegyek oldalából kinyúló kicsiny szirten. Kezét széttárva igyekezett eggyé válni a világgal, hiszen ezt akarta, erre vágyott már oly rég óta. Szabadság… Ez az érzés járta át testét, lelkét, egész lényét. Szíve tele mélységes boldogsággal, lelke repdesni vágy, hiszen lerázta végre minden láncát ami eddig visszahúzta, s lent tartotta a völgyekben, ahol sokszor a szikrázó déli órákban is olyan szürke minden, és a reggelek olyan párásak, ködösek, megkopottak. Most, hogy végre feljutott a vágyott magasba élvezte, ahogy a természet csodái átjárták egész testét. Nyugodt, mély légvételekkel igyekezett magába szívni mindent, mit a pillanat adhatott, hogy reggel amikor majd felébred kunyhójában, az emlékkép tökéletesen elvarázsolja és széppé tegye napjának minden percét mit a szürkeségben kell töltenie egészen estig, mire újra felkapaszkodhat oda a magasba ahol most áll és Istennek kezét megfogva lelke és szíve boldogságtól kicsordulva, teljesen elveszítve por önmagát, szállhat a magasban és megcsiklandozhatja a felkelő Hold peremét, fogócskázhat a csillagokkal és táncot járhat újra és újra az az angyalokkal, kik mélységes szeretetükkel vigyázzák szürke napjainak minden pillanatát…



A weboldal neve:
Pieris · Πιερίς
interaktív kortárs művészeti portál
https://www.pieris.hu

A mű linkje:
https://www.pieris.hu/irodalom/olvas/mu/133726