Bizge: Sietek (vers)
Megjelent:
Témakör: Ezek vagyunk



Sietek

Jaj, miért piros a lámpa?! Meddig kell még, hogy itt álljak?!
Hé, te lámpa! Engem már várnak, a kerítésnél az óvodában!
Fontos ember vagyok, sietnem kell nagyon.
Megígértem, hogy jó leszek és ajándékot is viszek.
Mennem kell, mert ha elkésem, az lesz az én nagy vétkem.
Gyermekbíróság összeül, és ítéletet szab kíméletlenül.
-Elfelejtetted, amit ígértél?! -kiabálnak.
S mind hárman, támadó pózba állnak.
-Alvás után hármat gondolunk, aztán a kerítéshez guggolunk!
-És ha megjössz az autóval és meghalljuk a dudaszónkat,
előugrunk, megijesztünk, és te nagyon örülsz nekünk!
-Sokat vártunk! Miért nem jöttél? A Pistit előbb hazavitték?
-Ne haragudjatok! Kérlek titeket! És sorolom a mentségeimet.
-Az autó olyan éhes volt, hogy elfelejtette a dudaszót.
Megetettem a benzinkúton, hogy a duda újra szóljon.
S vettem nektek meglepetést, kárpótlásul késésemért.
Mérges szemük, vidámra változik, kicsi szájuk mosolyra húzódik,
Érzem, megúszom a büntetést, ha a cukrot gondosan osztom szét.
Koszos kis kezek a lábam ölelik, homokos fejek a táskám kémlelik.
Szétosztom a kincseim, és a hat szem huncutul rám tekint.
-Hát, ha hoztál nekünk "meglepit", mi is adunk valamit!
És az üzlet az üzlet alapon, egy gyönyörű rajzot kapok.
Ez a legjobb kép rólam! Nem küzdök rajta a kilókkal.
Piros hajam térdig ér, óriás pillangók repkednek fejemnél.
Pálcika kezemben virág, fogatlanul mosolygok,
S pont szemeimen is az látszik, hogy Boldog Anyuka vagyok.



A weboldal neve:
Pieris · Πιερίς
interaktív kortárs művészeti portál
https://www.pieris.hu

A mű linkje:
https://www.pieris.hu/irodalom/olvas/mu/133192