Ha…
Ha Nap-sóhaj kísérné mai napom,
ahogyan lépteimet egymás után rakom,
bólogathatnátok, Ti, útszéli fák,
igen, enyém lennél, Te, illó virág.
Ha Hold hajába kapaszkodna álmom,
s nem kellene mást tennem, csak ugrálnom,
kezemből felpenderedve a szálak,
hajnalra mindig hozzád találnának.