Jó lovam
Öreg már, de én szeretem
Barátságát mindig elnyerem
Keserűségben, s bánatban,
Mindenben osztozunk egymással
Szép, kócos sörénye, mikor rásüt a nap sugara,
Jó lovam, Partitúra
Békés teremtés, bárki megirigyelné,
De néha szeret gyermek módra csipkelődni
Nem bántom én őt soha
Cserébe tűri, hogy ráhajtsam fejem erős hátára
Mindig örül, ha elmegyek oda
Jó lovam, Partitúra
Múltjában sötét folt tengődik,
Elvesztette társát, húgát, szerelmét
Magányosan él, de én ott vagyok neki
Ha vele vagyok, soha nem tudnám elereszteni
Mindig örül, ha a friss almát kapja,
Jó lovam, Partitúra
Nyaranta boldog, hogy velem lehet,
De év közben tudja, hogy velem el nem mehet
Nyár végén el kell válnunk egymástól
Engem vár az iskolapad, őt a kegyetlen távol
Ha lehetne, el nem ereszteném őt soha,
Jó lovam, Partitúra.