kismeszoly: Hajnali békesség (vers)
Megjelent:
Témakör: Elmélkedés



Hajnali békesség

Szájon csókolt ma engem a hajnal.
És e ritka csendben madárdallal
Súgott édeset, hogy korán keljek,
És átéljem a természetet.

Itt a városban a béke ritka kincs,
Szinte soha nincs gépzaj nélkül a lét,
És alig látni csillagot, a sok lámpától,
Mi egész éjjel ragyog.

De néha, mint ma reggel is, arra ébredek,
Hogy nem száll repülő a fejem felett,
És nem hallom a vonatot,
És épp szirénát sem hallgatok.

De búg a gerle, kutya ugat valahol messze,
Nem mérgesen, csupán beszélget.
Hallom, megvárja, míg befejezi társa a beszédet.
És egy rigó kutat vadul az ereszbe.

Csendben üldögélek, kortyolom a kávét,
Figyelem, hogy tűnik a teraszról az árnyék,
Mert jön lassan a nap. Az egész csak pár pillanat,
Fél óra sincs, tudom, de bearanyozza napom



A weboldal neve:
Pieris · Πιερίς
interaktív kortárs művészeti portál
https://www.pieris.hu

A mű linkje:
https://www.pieris.hu/irodalom/olvas/mu/130026