Illatképzet
sugárküllőin cigánykerekezik csillagom,
a vadászt váltó hajnalt-hasító,
én bolyongok káprázatában,
a tükörben keresem árnyékod,
legalább ott láthassalak, fátyoltalan,
és benned magam, … hát várlak
… és csokrát szagolom fűszeres nárcisz
tavaszainknak, termés virágaink
fényei igét ragozzanak a bölcső földből,
az ébredő bimbók pirkadattá bomoljanak
csillagom illatodat kelti, érzem világod
Megjegyzés: (2011.)