Emléknyomozás
Útnak porából
rám rakodó illatok
bárányfelhőkbe
emléket csomagolnak,
néha belekarolok.
…
Kőben guruló
álmot hátamhoz vágja
a makrancos szél
szemernyi konoksággal
botra támaszkodó űr.
…
Lepárlásaink
csíráiból fakadó
emléknyomozás,
megeredő könnyeim
letörlöm, már sehol sincs.
…
Megismerésben
a felismerésig nagy
lépcsőfokozás -
hol fel, hol le, balra és
jobbra kinyílik a zár.
…
Kies tájakon
emlékek vándorolnak -
sárga falevél
összegubancolódik
az első hópelyhekkel.
Megjegyzés: Első "hivatalos" tankáim, eddig "csak" válaszként írtam társaim gondolataihoz.