Navigáció


RSS: összes ·




Irodalom címke lapozgató...

1805 alkotás (91 oldal, 20 alkotás/oldal)


Regény: A kézsebész / Nora - 38. A hajnali ég vágykönnyei

, 8 olvasás, Aevie , 0 hozzászólás

Sors

Idegen helyen ébredtem. Amikor kinyitottam a szemem, a vaksötéten kívül semmit sem láttam. Napfényes rétillatú volt az ágynemű. És akkor eszembe jutott az előző este. Bevillant, hogy tenyerem kinek a mellkasán pihen.

Tovább


Regény: A kézsebész / Nora - 37. Jó otthon

, 14 olvasás, Aevie , 0 hozzászólás

Sors

Nem érzékeltem az idő múlását. A múltba mélyedve a jelenlét óramutatói végtelen időtlenségbe kattogtak.
Az ablaknál álltam. Az égre rózsaszín alkonysávokat szántott a nyugvó nap. Lángtestét a krematórium tisztító füstje lehelte szürkévé. Az este eljövetelével a színek mélyebbé váltak, míg végül mindent ellepett az ébenfekete.

Tovább


Regény: A kézsebész / Nora - 36. A lány, aki farkast kiáltott

, 12 olvasás, Aevie , 0 hozzászólás

Sors

- Norci! - Kávéillatú hangja.
- Alszom!
- Látom, de indulnunk kell! Előtte pedig el szeretném mondani, hogy mi ez a gyógyszer, amit éjjel adtam. Hatott?
- Még mindig éjjel van! - förmedtem rá.

Tovább


Regény: A kézsebész / Nora - 35. A második bál és az első műtét

, 13 olvasás, Aevie , 0 hozzászólás

Sors

Aznap reggel még az intenzíven ébredtem. Ültem az ágyon, és valami súlyos dolog törött bennem szilánkokra. Hajtincset csavargatva számláltam magamban, hányszor léptem át élet és halál határvonalát.
A határ. Hajszálon egyensúlyozó határérték voltam. Időzített bomba, mely bármikor kivérzésbe robbanhatott.

Tovább


Regény: A kézsebész / Nora - 34. Az egyetem

, 20 olvasás, Aevie , 4 hozzászólás

Sors

– Mormonok?! – kérdeztem vissza fennakadt szemekkel.
Elnevette magát, ahogy megkerülte az íróasztalt – széthányva tornyosodott tetején a kartonom, megannyi vizsgálati eredménnyel, nyomtatott lapokkal és előhívott filmekkel.
– HÖ-hormonok – ismételte elém lépve.
– Ja, hormonok! Azt hittem hirtelen, hogy már te is az ateizmusomat firtatod.

Tovább


Regény: Időnyom - Az első pályára állítási kísérlet

, 23 olvasás, MiltonGray , 2 hozzászólás

Ezerszín

Fantasztikus tulajdonságokkal bír az emberi elme. No, nem a tudomány által feltárt istenközeli szuperképességekre gondolok, hanem arra, ahogy a tragikummal, vagy éppen egekbe emelő boldogsággal átélt tapasztalatokat átalakítja emlékekké, és az idő múlásával miként építi azokból tudatunk és tudatalattink rutinná váló reakcióinak pilléreit.

Tovább


Regény: A kézsebész / Nora - 33. Ruszlana

, 24 olvasás, Aevie , 4 hozzászólás

Sors

Az ég tüze mindig napnyugta előtt égetett a legerősebben. A süllyedő alkony magába szívta fűszálaink kilélegzett páráját. Magamhoz gyűjtve könnyeiket, végigfuttattam tenyerem simogató élükön.
A legtöbb este ott ültünk. Ketten, a lemenő nap vér-arany színeiben. Órákon át beszélgettünk, míg arcunkon a fény szürkületbe nem hajlott.

Tovább


Regény: A kézsebész / Nora - 32. Az Olga-tó

, 19 olvasás, Aevie , 2 hozzászólás

Sors

– Van valami a szádban?
Tengerészcsíkos ruhában ácsorgott előttem. Arcát furcsa kifejezéssel emelte felém.
– Neked van valami a szádban! – rémültem meg. – Tamás! – egyenesedtem fel körbekiáltva a tóparton.
– Köpd ki azonnal! – hajoltam le újra hozzá.

Tovább


Regény: A kézsebész / Nora - 31. Ádi-illat

, 19 olvasás, Aevie , 2 hozzászólás

Sors

A mellkasán feküdtem. A bőre forróbb volt, mint a kandalló tüze, mely narancscsóvákkal pattogtatta szobánk árnyait. Csupasz vállam felett szőnyegillatú volt a pokróc. Ujjai hullámtáncot siklottak a hajamban.

Tovább


Regény: A kézsebész / Nora - 30. Iskolafogászat

, 15 olvasás, Aevie , 2 hozzászólás

Sors

Két nap múlva újra iskolába kellett mennem. Utoljára ősszel jártam itt. Aztán közbeszólt a hetekig tartó hasfájás, utána pedig a megmagyarázhatatlan láz, a furcsa pillangóalakú kiütésekkel. Majd a hónapokig tartó őrület – elsüllyedve bármiben, ami meg tudta állítani az időt.

Tovább


Regény: A kézsebész / Nora - 29. Édesapa

, 27 olvasás, Aevie , 3 hozzászólás

Sors

Ha annyi forintom lett volna, ahányszor a fejemhez vágták: „kiköpött anyád vagy”, a világ leggazdagabb embere volnék. Ebben nőttem fel.
Megszólalásig hasonlítottam a sátánra. Így aztán nem csoda, ha az egész életemet önelemzéssel töltöttem. Minden tettem, gondolatom, megnyilvánulásom mögött anyámat kutattam.

Tovább


Regény: A kézsebész / Nora - 28. Biopszia

, 30 olvasás, Aevie , 3 hozzászólás

Sors

Tarthatsz szünetet az élet nevű játékban. Kimaradhatsz a dobásokból, de ez nem tarthat örökké. Amikor pedig visszatérsz, rá kell eszmélned, hogy a dolgok még kuszábbak lettek, mint azelőtt voltak.

Tovább


Regény: A kézsebész / Nora - 27. Újraéledés

, 37 olvasás, Aevie , 4 hozzászólás

Sors

Még akkor sem bírtam abbahagyni az imádkozást, amikor az autó megállt. Először csak miatta suttogtam a szavakat, tudtam, neki mennyit számít. Neki, aki Isten szolgája volt.
Majd azon kaptam magam, hogy a szavaknak súlya lett. Akaratlanul is, őszinte imába sodortam magam.

Tovább


Regény: A kézsebész / Nora - 26. Miután meghaltál - Fulladás

, 38 olvasás, Aevie , 4 hozzászólás

Sors

– Nem tudok lélegezni – suttogtam az ablak felé.
Tamás még várta, hogy folytassam. De nem volt mit folytatni. Lassan egy hónap telt el, és én még mindig csak ezt a pár szót hajtogattam.
Ránéztem. Könnyben úszott zöld szeme, akárcsak az enyém. Bár próbálta elpislogni, de észrevettem, miközben újra az ablak felé fordultam.

Tovább


Regény: A kézsebész / Nora - 25. Az átok csókja

, 36 olvasás, Aevie , 2 hozzászólás

Sors

És akkor az a pillanat végleg megölt. Feladtam. Éreztem, ahogy fejem felől süllyedni kezd bennem a remény. A temérdek hónap emléke - minden napját, minden percét feltüzelt állapotban töltöttem várva, mikor toppan be végre – most végigborzongatta testem, majd végképp elszívta belőlem a padló. A szilveszter előtti nap volt az utolsó, amikor apró gyomorcsomóba ugrott bennem a vágy, hullámokat rázva testembe. Többé nem bíztam abban, hogy visszajön...

Tovább


Regény: A kézsebész / Nora - 24. Dávid

, 31 olvasás, Aevie , 2 hozzászólás

Sors

A hetekig tartó iszonyú kín a következő reggelen már csak szörnyű rémálomnak tűnt. Másodszorra ébredtem azon a hajnalon – most fájdalom nélkül. Minden idegsejtemmel a hasamra koncentráltam várva, mikor hasít belém a szokásos halálos érzés. Nem mertem mozdulni. Testem minden porcikája lesben állt, mikor feszít meg újra. De a fájdalom egyszer csak elszállt. Tompa lüktetést sem hagyott maga után, mintha soha nem is létezett volna.

Tovább


Regény: A kézsebész / Nora - 23. Hózárlat

, 29 olvasás, Aevie , 4 hozzászólás

Sors

Még sosem jártam azelőtt a másik oldalon. Autóval öt kilométer, a mezőn átvágva viszont csak másfél. A ház cseppet sem volt otthonos. Lezárt szobák, lepedővel takart bútorok tették rideggé, mintha senki sem lakott volna itt. Vagy... És akkor döbbentem rá, lehet, hogy épp kiköltözés alatt állt a ház.

Tovább


Regény: A kézsebész / Nora - 22. Olga szívszakajtó jövendölése

, 40 olvasás, Aevie , 2 hozzászólás

Sors

Álmomban anyám hangja szólt hozzám. Kedves volt, csicsergős, amilyennek még sosem hallottam.
– Nora!
Szemhéjamon átderengett a nyári napfény, arcbőrömön éreztem hajnali simogatását.
– Nora-Nora!
Anyám hangja a fülem mellett, majd fölöttem a gördülő függönyrobaj. Felugrottam.

Tovább


Regény: A kézsebész / Nora - 21. A bál előtt

, 49 olvasás, Aevie , 11 hozzászólás

Sors

Anyámékat szombatra vártuk haza, emiatt voltam egészen biztos abban, hogy részt fognak venni a bálon. Így aztán én sem bújhattam ki a – kimondatlan – kötelesség alól. Még akkor sem, ha a lázam sehogy sem akart csillapodni, és a hatalmas seb a combomon is inkább otthonülésre sarkallt, mint széttáncolni a cipellőimet. De sejtettem, hogy bénán is ott kellene lennem, ahogy Dávidnak is félvakon...

Tovább


Regény: A kézsebész / Nora - 20. Zuhanás

, 37 olvasás, Aevie , 2 hozzászólás

Sors

Anyám sokkal kisebb dolog miatt is elvágta volna a torkomat, mint amit tettem azon a vasárnap estén. Több rendbeli kihágást követtem el. Ferenc Atyán és Dávidon kívül csak a mentők, tűzoltók hajthattak be a kapunkhoz vezető földútra – bár ez utóbbi kettőre egyáltalán nem mertem volna a fejemet tenni.

Tovább


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 13
Regisztrált: 0
Kereső robot: 44
Összes: 57

Könyvajánló

Alkony:
ALKONY IV



Zagyi Gáborné: ALKONY IV

Mégis nyílik

Rideg, zárt oszlopok között, egy
gyötrelmében túlcsordult világ,
hol csend az őrület adósa.


Tovább...

Zeneajánló

Hitem nyomán
Küldte: Forever

Ha kíváncsi vagy a részletekre, akkor kattints a címre...

Zenék

Kategóriák


Irodalom


· Ballada:159
· Blog:161
· Bohózat:12
· Dal:1120
· Epigramma:14
· Esszé:188
· Ez+az:6368
· Haiku:1361
· Házi pályázat/ próza, novella:23
· Házi pályázat/ vers:26
· Jegyzet:1152
· Képvers:131
· Kockavers:23
· Krimi:114
· Kritika:25
· Limerik:25
· Memoár:589
· Mese:692
· Novella:3858
· Próza:2027
· Prózavers:235
· Regény:1806
· Rondó:6
· Sci-fi:185
· Sírfelirat:6
· Slam költészet:46
· Színmű:2
· Szonett:867
· Szonettkoszorú:12
· Tanka:38
· Vers:64832

Zene


· Album:12
· Klipp:92
· Zene:177

Galéria


· Digitális grafikák:1005
· Festmények:652
· Iparművészeti galéria:295
· Rajzok...:1793


Page generated in 0.0745 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz