Navigáció


RSS: összes ·




Irodalom címke lapozgató...

2050 alkotás (103 oldal, 20 alkotás/oldal)


Próza: Csodagyerek vagyok

, 8 olvasás, PiaNista , 1 hozzászólás

Elmélkedés

Születésemkor másfél kiló voltam. Már másnap megkaptam a sárgaságot, de az hamar elmúlt. Ezek után csoda volt, hogy megmaradtam, ezért tehát csoda(hogy) gyerek lettem.
Nyolc hónappal később kitört a II. Világháború. Ehhez persze semmi közöm nem volt, de már kimondtam az első pár szót, amikor apámat behívták katonának. Tudom, kevesen hiszik el, de emlékszem, hogy ott álltam kiságyamban a hajnali félsötétben, ráztam a rácsot és kiabáltam: „minden vissza, apuka vissza”.

Tovább


Próza: A postarabló nagymama

, 14 olvasás, Farago-Aranka , 2 hozzászólás

Ezek vagyunk

Az ezerkilencszázas évek elején családunk örökölt egy szép kis összeget. Összeültek a családtagok és tanakodtak, hogy mibe is lehetne fektetni a pénzt. Mivel mindenkit a könyv érdekelt a legjobban, nyitottak Óbudán egy kis Papír-és könyvkereskedést. Kis üzlet volt, jó helyen, mellette egy gimnázium és leányiskola. Az üzletet nagymama vezette, ki nagy beszédű, jó humorú felvidéki asszony volt.

Tovább


Próza: Hajnali utazás

, 19 olvasás, Uccika , 4 hozzászólás

Ezek vagyunk

Dédike és a Papa mindig tartottak állatokat, annak ellenére, hogy városlakók voltak. Szerény nyugdíjukat pótolták így, fáradságos, garasokat érő munkával. Otthonra talált náluk morgós, sánta kutya, káricáló tyúkasszonyok, gágogó libák, kordét húzó csacsi a Csillag, tejet adó tehénkék Dajka és Zsömle, galambok, és hófehér tapsifülesek. Még mindig emlékszem a nyúlólra a ház mögött, névtáblával ellátott ketreceikre, amikre gondosan, ceruzával felírták születésnapjukat és időnként mért súlyukat.

Tovább


Próza: Nagyszüleim mosolygós arca

, 36 olvasás, Bóta Erika , 6 hozzászólás

Megemlékezés

Amikor elérkezett a vakáció, már nagyon vártam, hogy indulhassunk a nagyszüleimhez egy jó nyaralásra. Minden évben három hetet töltöttem Kékeden, az aratás, a szénagyűjtés időszakában.
Annak idején sokszor tréfálkoztunk apámmal, s mondogattuk: No, megérkeztünk a világ végére! Hiszen Felső-Kékedről akkoriban a lezárt országhatár miatt nem vezetett tovább az út Nádasd és Kassa felé, sőt a Hollóházára tartó útvonal sem létezett.

Tovább


Próza: Arany buborékok

, 30 olvasás, Uccika , 6 hozzászólás

Boldogság

Dédike szép lassan lopakodott ki a szürke hétköznapok világából.
Eleinte kevesebbet törölgette a vitrin nipplakóit. Lepedő nélkül is zavartalanul szundikált éjszaka. Megszöktek a receptek a fejéből, így alig főzött. A vizet sem ivásra, sem pancsolásra nem használta. A kertben vígan kapált naplementéig.

Tovább


Próza: Kapualj

, 24 olvasás, Aevie , 0 hozzászólás

Halál

A tornyok a felhőkig értek. A monstrum magasságán csak szélessége tett túl. Mintha színváltós lett volna a vakolat: minden oldala másként ragyogott a nappal fényében. Képtelenség volt lefesteni és lefotózni, mert míg nyugati szárnya fölött a nap süllyedt pihenve, keleten már új kelt. Persze, túlzok… Ám tényleg döbbenetes méretű volt a kúria, ahol rád találtam.

Tovább


Próza: Rebi néne

, 32 olvasás, ÉvIda , 6 hozzászólás

Ezek vagyunk

Várta már a tavaszt.
Szép arcán szinte kislányos mosoly bujkál. Hullámos, fekete haja soha nem látott festéket. Itt-ott villan fel egy-egy fehér szál, majd szégyellősen el is bújnak a dús rengetegben. Ki hinné, hogy már a nyolcvanadik tavasznak ad randevút, s melengeti vele lelkét?
Jó hozzá az ég… Erőben és egészségben telnek a napjai. Mily sok gyönyörűség az, amire visszatekinthet…

Tovább


Próza: Züllés

, 36 olvasás, F.Attila , 5 hozzászólás

Gondolat

Dühvel fűszerezett szédítő ringás, mi az előbb még oly varázslatos volt, most üresen kongatja elmeharangját. Létemet temetni akarja, de én nem hagyom s ütöm vágom, kívül-belül akárkit, de főleg őt! Azt a ki tudja kivagyokot!

Tovább


Próza: lopott óra

, 48 olvasás, ÉvIda , 7 hozzászólás

Szerelem

Gyönyörködve nézlek, kedvesem…
Csak még pár percet kérek, utána követlek a kertbe.
Mosolygok, hisz tudom, mint mindig, most is csodálatos lesz az együttlétünk.
És felejthetetlen.
Látod, már itt is vagyok.

Tovább


Próza: A "mi Pistánk"

, 43 olvasás, Farago-Aranka , 2 hozzászólás

Megemlékezés

Az 1800 -as évek utolsó harmadában került egy angol mérnők ifjú feleségével a Bácskába, hogy csatornázási munkákat tervezzen meg. Itt telepedett le a fiatal házaspár és alapítottak családot. Születtek is szépen sorba a gyerekek, összesen tizennégy. Persze ebből csak hét élte meg a felnőtt kort, hiszen abban az időben nagy volt még a gyerekhalálozás. Az utolsó gyermek születésekor meghalt az anya és rá nemsokára követte az őt híven szerető férj is.

Tovább


Próza: Játék / Az utolsó az első

, 70 olvasás, Aevie , 14 hozzászólás

Szerelem

- Számold meg!
- Én hozzá nem nyúlok! - ellenkezett kényeskedve. Kézfejét úgy legyintette álla felé, mintha azt kérték volna tőle, fogjon meg egy csigát. Egy pillanat alatt dobott gyomra egy hátast, ahogy belegondolt.

Megjegyzés: Tíz darab kulcsszó felhasználásával íródott: palacsinta, tearózsa, sikátor, lámpás, csiga, fűz, darab, ágyútorony, szivárvány, görög
Kérlek, szállj be te is a játékba, és írj!

Tovább


Próza: Privát angyal

, 29 olvasás, nagyvendel , 0 hozzászólás

Ünnep

Angyal jött a széllel


Az öregember bezárta a lakásajtót, és kilépett a hideg utcára. Érezte a decemberi hűvös szelet, de nem törődött vele, mert olyankor mindig izgalomba jött, ha meghalt szeretteihez indult a temetőbe.

Tovább


Próza: Alias osteosarcoma II.

, 47 olvasás, Aevie , 4 hozzászólás

Halál

Megtanítottalak csókolni. Nem akartad, és nagyon vicces volt, ahogy hülyén húzódott ajkad széle fölfele. (Bennem arcod is van.) De te csak szerelmeskedni akartál, pedig azt sem tudod, mit jelent, közel sem azt, amit te műveltél velem e jogcímen. Pedig még az oltárig is elkísértelek zavaromban, mert annyira kíváncsi voltam isten legkegyetlenebb lényére – ha már elvettél feleségül. Elvettél mindenkitől. A legönzőbb valami vagy a világ kerekén, de tudod, ha bejöttél, valamit tennem kellett veled.

Tovább


Próza: kívánság

, 67 olvasás, ÉvIda , 8 hozzászólás

Gondolat

Gyönyörű körülötte minden.
Ül a padon, elmerül a semmi nézésében - ami valójában a világmindenség -, és halkan felnevet, amint felfigyel a hangra: az aranymálinkó mindenkit „lefiúz”.
— Mit mondol fiú? Kell dió fiú?
Észre sem vette, hogy valaki érkezett. Csak azt látta, már ott áll a trombitafolyondárok előtt.
Mosolyog rá gyönyörű, mindent látó, mindent láttató éjfekete szemeivel, a régi-régi ismerős.

Tovább


Próza: Játék / Rtemiszia, a király lánya

, 63 olvasás, Aevie , 9 hozzászólás

Abszurd

Szapora lélegzete átsikítja a sivatag rekkenő némaságát. Szakadó mellkassal zihál körbe, a fehér homok a torkára csattan, agresszíven perzseli át nyálkahártyáját. Az alkímia végül másként hat rá, hiszen ő nem ember. És ez itt Perzsia.

Megjegyzés: Hét kulcsszó alapján megírt történet: Perzsia, lakat, felhő, törökcsemege, éjszaka, ezerjófű, alkímia -
- ha olvastad, vedd kötelességednek te is e feladat teljesítését

Tovább


Próza: Harkályok

, 71 olvasás, deb , 18 hozzászólás

Ezerszín

Egy kedves verset olvastam a minap.
„Kopog, kopog kicsi harkály, Fát gyógyítja, hogy ha fáj”…
Erről a sorról azonnal eszembe jutott a szomszéd almafája. Nem tudom, mi fájhatott annak a fának, de két harkály jött kopácsolni a törzsén, pont a dereka közepén. A fa már termőre fordult. Virágai szemet gyönyörködtető pompával virítottak, a rovartársadalom örömére, és persze az enyémre is.

Tovább


Próza: a szégyen éjszakája

, 56 olvasás, ÉvIda , 2 hozzászólás

Természet

Hosszú volt a nyár... A kerti fák nagyon unták már a tikkasztó meleget.
Érezték, lassan hűvösebbre fordulnak az éjszakák, pár hét, és hajnalban köd borít rájuk puha pongyolát. Pompás ruhájukat zivatarok, jégesők szaggatták, nap szítta fakóra brokát fényüket.
A fenyő arisztokratikus jelenségként állt közöttük büszkén, egyenesen, pompás zöldbársony öltönyében igazán előkelő volt — kedvtelve nézett rá mindenki.

Tovább


Próza: tánc

, 66 olvasás, ÉvIda , 4 hozzászólás

Természet

Nézd! A kertben táncolnak a fák.
A fenyő milyen szögletesen járja… Kettőt jobbra, egyet balra. Nem is tud szegény többet, ezt is nyekergő derékkal.
A vén diófa-asszonyság recsegve hajladozik. Pedig úgy szeretné megmutatni annak az alig tizenöt éves nyírnek, hogy is csinálták ők régen: perdültek, fordultak, karcsú derekuk akár földig hajolt. Válaszul az mosolyogva, hosszú, finom ujjaival megsimogatja.

Tovább


Próza: Ahol a nap mindig korábban kel - 4. rész

, 45 olvasás, Sutyi , 2 hozzászólás

Ezerszín

Alkonyodott. Az ablaknál állt és nézte, amint a szemközti hegyoldal házaiban kigyulladnak a fények. Most balról egy fogaskerekű szerelvényei kúsznak fel méltóságteljesen a Normafa irányába.
Közvetlen előtte a völgyben még tompán, alig kivehetően kirajzolódnak a háztetők, magasba nyúló pöfékelő kéményeikkel. A kertben már szinte minden fa ruhátlanul áll, egy–két konokul kapaszkodó levéllel. Halott társaik, a fa tövében vastag fakó-szürke szőnyeget terítenek alájuk.

Tovább


Próza: Ahol a nap mindig korábban kel - 3. rész

, 54 olvasás, Sutyi , 5 hozzászólás

Ezerszín

1. epizód: Meglátni és megszeretni.


Ez volt az első alkalom, amikor közelebbi kapcsolatba került egy kínai emberrel. Nem is leplezett kíváncsisággal mérte végig a lányt. Susie magas volt és vékony, erősen kiugró arccsonttal, jellegzetesen ferde vágású, keskeny résnyire nyíló szemekkel. Talán csak a haja volt a várttól eltérő, mert göndör fürtökben keretezte arcát. Fiatalabb volt, mint ők, talán épp egy generációnyi korkülönbség lehetett köztük. A mosoly mintha veleszületett vonása lenne, szinte sohasem hagyta el az ajkát. Az a típusú nő volt, aki ezzel a bájával mindenkit le tudott venni a lábáról.

Tovább


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 46
Regisztrált: 6
Kereső robot: 28
Összes: 80
Jelenlévők:
 · blaszlo
 · ÉvIda
 · leka
 · Pacsirta
 · Rawelli
 · starics ibolya


Könyvajánló

nagyvendel:
Lila Madonna



Nagy Vendel: Lila Madonna

Lila Madonna

Tőled kaptam a szerelmet.
S az asszonyi öl melege
Akkor még bájos nagylány
Bátortalan ölelése volt tán.
S most l...


Tovább...

Zeneajánló

ELBO - Mennem kell
Küldte: Elbo_official

Ha kíváncsi vagy a részletekre, akkor kattints a címre...

Zenék

Kategóriák


Irodalom


· Ballada:159
· Blog:161
· Bohózat:12
· Dal:1120
· Epigramma:14
· Esszé:188
· Ez+az:6370
· Haiku:1363
· Házi pályázat/ próza, novella:23
· Házi pályázat/ vers:26
· Jegyzet:1152
· Képvers:131
· Kockavers:23
· Krimi:114
· Kritika:25
· Limerik:25
· Memoár:589
· Mese:692
· Novella:3860
· Próza:2028
· Prózavers:235
· Regény:1809
· Rondó:6
· Sci-fi:185
· Sírfelirat:6
· Slam költészet:46
· Színmű:2
· Szonett:867
· Szonettkoszorú:12
· Tanka:38
· Vers:64846

Zene


· Album:12
· Klipp:92
· Zene:177

Galéria


· Digitális grafikák:1006
· Festmények:652
· Iparművészeti galéria:295
· Rajzok...:1793


Page generated in 0.071 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz