Amatőr Művészek Fóruma

Hortobágynak rozsdás füvén
elhever az alkonyat,
sápadt égről bíbor csorog,
megfestve a bokrokat.

Aurora és Boris

Egész kicsi korom óta tudok a földönkívüliekről. Bár anya nem szereti, hogy így hívom őket, apának pedig sosem mertem még csak említeni sem, biztosan nagyon kikapnék érte.

szürke árnyakon
alkonyat remegése
betakar a hold

Csillagfény és holdvilág,
Isten szeme mindent lát!
Jobb, ha inkább behunyja,

Koccan a nap foga
hajnalpohár szélén.
Tovasiklik lelkem
égtengerek kékjén.

Nézzük, nézzük a csillagos égboltot. Elmerengünk szépségén, az óriási távolságokon és nem értjük: hogy kerültünk mi ebbe a határtalan méretű Rendbe, amely egész életünkben azzal csiklandozza értelmünket, hogy már majdnem értjük?
Sokan magyarázták, hogy a világmindenség talán így keletkezett, de az is lehet, hogy úgy. Elfogadhatót azonban senkinek sem sikerül bizonyítania. Már az évezredekkel előttünk élők is láthatóan sokat tudtak a csillagos égről és annak változásairól. Ezt bizonyítják építészeti emlékek a világ minden táján, de írásos emlékek is elgondolkoztatják az olvasót.

Megjegyzés: Göteborg, 2018.

Pöttyel pattan a pici katica, szárnyán siklik a napsugár
Lihegve fut nyelvet lógat; puli ugat a kapunál.
Pitypang bólint, bóbita szállong, ernyőző levélre szitál
Feszül az izom, ugrik a hídon, magasba lendül négy szöcske láb.

Sövénykerítésnél
ugat a kutya,
messziről hallja, ha
kopog a csizma.

Megjegyzés: Dal, 2018. 06. 11.

A Gergely-naptárban hetedik, Július,
harmincegy napos, nyaralni praktikus.
Nyár közepe, forró napok mozgatója,
Julius Caesar volt az Ő névadója.

sápadó ablakon
jégvirágok nyílnak
szirmokon átdereng
a sárga holdsugár
és a fagyvirágok
a csend vállán sírnak
mikor a kéményből
a tűznek füstje száll

Hangulati elemek

Vakon is átlátok rajtatok,
mint oly sok más sem.
Röntgengép sem vagyok,
legyen szép Májusotok.

kipereg az álom az éjből
mint a borsó zöld hüvelyéből
gurul szanaszét a világba
mosolyog mindaz aki látta

Táncmulatság. Népi tánchoz sokan öltöztek az alkalomhoz illő népies ruhába. Pityu szép lányt keresve járkál a táncolók között. Végre talál egyet, akit már ismer. Pörgőset járnak éppen egy fiúval. Szökdelve követi a párt, hogy táncra hívhassa a lányt, de mire megszólalna, a lány már tovalibben. Végül már eleget szökdécselt utánuk, hát elkiáltja magát:
– Na, kérem! Lekérem!

lágyan lépj csendesen
fogd a kezem...
így vagy itt velem
csitt
a szíved ritmusa
dübörög eremben

A szállodai medence partján feküdt, s mint aki soha többé nem akar felkelni, úgy tűrte a hátát és a combját égető kora délelőtti napsugarakat, egészen addig, amíg olyan érzése nem támadt, hogy valaki nézi. Lassított filmszerű, álmos mozdulattal emelte fel a fejét. A napozóágy végében egy töpörödött, ferde szemű asszony állt, és a csúcsos rizsszalmakalap alól őt figyelte. Nem tudta hogyan kerülhetett oda, hiszen a szálloda kertjét szigorúan őrizték, ám most közel s távol sem volt ott rajtuk kívül senki.

... amim még volt, azt mind
mind neked adtam,
lelkem
ép darabját,
a szívem
magasztját,
nyugalmam
és
békém,

Smaragdzöld partok közt színezüst folyó,
Medrében sok ezer éve ballag csendesen,
Körülötte folyton folyvást változik a táj,
Megszokta már, s tudja, csak az idő örök s végtelen.

látod már lassanként ténfereg az este
az idő gúnyáját magára ölelte
álmatagon bólint jó reggelt a hajnal
rózsaszín fényével lágy színűt kavargat

Ila-Imola-Helovinola
Ne feledjetek...

Vizek-Hegyek-Tengerek
Velem legyetek...

Tűzijáték fakad ott megannyi farügyből,
millió szirmot hoz, s mindenkit elbűvöl.
Minden mi élő, most vidámabb és fürgébb,
jó lenne, ha a mélabút a polc aljára tennéd.

Itt a hajnal
ébredj már,
minden reggel
téged vár.

Madár dala
ha felkölt,
ne menj mennybe,
jó e Föld.

Esőben ázva
is tudom, kéz-meleged
tavaszt simító.
Napfényként ér hajamhoz,
búza-színén otthont lel.

kapszulába zárva az idő
mégis percenként
'öregebben'
gondolok rád
bocsásd meg
szomorúságom
te légy' vidám.

Megjegyzés: gondolat-morzsa 0.8

Emlékszem, hogy életemnek abban a részében, amit a XX. században éltem le, gyakran előforduló gondolatom volt, hogy vajon megérjük-e, megérem-e a kétezredik évet? Ki is számítottam, hogy én 2000-ben már hatvanegy éves leszek.

Azután eljött a kétezredik év, egy új évszázad, és vele a második évezred! Megértük, elértük és túl is éltük, mert most sem jött a megjósolt Világvége.

(S)írnom kell
(mindig az igaz történetek a legszebbek)

Őhercegsége már két és fél éves, és a legkülönbözőbb módokon tudja elérni, hogy mosolyogjunk, kacagjunk, nevessünk vele együtt. Ma megkaptam tőle – születése óta másodszor – a felejthetetlen, megkönnyebbülést hozó könnyeket is.

Apró, fekete szőrcsomag
szaladgál kertemben; vonat
menetrend van nálam hatkor,
Néró kutya átgaloppol.

Magamra kapom,
mint cifra virágselymet
a tavaszi fényt.

Amikor még a másik átkosban éltünk és nem ebben, na, hát akkor érkezett a sorozásról hivatalos papíros, hogy ide-oda ekkor-akkor, ilyen-olyan szankciók mellett, de köteles vagyok én megjelenni. No, ha ennyire nagyon fontos személy lettem, hát büszkén vonultam befelé a többiekkel, ahol aztán kikerülhetetlenül rám került a szerep, amiként a többiekre is, hogy percekre köcsögnek érezhettük magunkat.

Megjegyzés: 4. játék - 15 szó: katona, fűrész, lanovka, serleg, talizmán, tulipán, kötéltáncos, szerep, nyomásmérő, sebességváltó, tükör, végállomás, fény, viszony, szenvedély.

A függöny résein át bebújó napsugarak vakító arany csíkként ragyogtak végig a melegbarna padlón, majd megpihentek a hatalmas nádfotelek hófehér párnáin. Résnyire nyitott szemem pillazsaluján keresztül gyönyörködtem a látványban, és nem volt kedvem felkelni. Visszahúzott az ágy is. Élveztem a vízkék selyem ágynemű hűvös érintését, miközben ambivalens érzések kavarogtak bennem, hiszen szöges ellentétben állt jelen életem azzal, amiben felnőttem.

...szépséges, nem túlzás,
ne értsed félre,
szó nincs rá, csak más,
az ölelés része.

Tavasz virágzik,
még nincsen párja.
Mosolya arany,
illata párna.

Megjegyzés: 2018. 03. 06.

Csendem ül a pamlagon,
régóta van parlagon.
Csend ringat el engemet,
én ringatom csendemet

Megjegyzés: 2018. 03. 04.

Nekünk azt mondták, hogy ebben a városban hetenként legfeljebb kétszer esik, hiszen az Atlanti-óceán felől semmi nem védi. Normandiáról van szó. Caen városáról és tágabb környékéről. Erre a bejelentésre az esőről azért került sor, mert már az első estén, amikor rövid sétával közös vacsorára mentünk, nem csak a ruhánk ázott át, de cipőnk is megtelt vízzel. Az étterembe lépés előtt kiürítettük lábbelinket.

Nézd, előttünk egy csatornafedél.
Rajta, tedd félre hogy beleessél!
Nem dukál hozzá semmi lajtorja,
van fejed, kezed, másszál le oda!

Megjegyzés: 3. játék - 11 hívószó: csatornafedél, kígyó, megsemmisülés, lajtorja, rézangyal, szikla, terrakotta, ajak, blues, fák, parfüm

Szorítása enyhül, ereszt,
magát siratja a télvég,
lassan megtölt minden ereszt,
könnytükrében él a kék ég.

Megjegyzés: 2018. 03. 02

Honda? Az egy jó autó. Amikor kijöttünk élni Svédországba (38 éve), egy évvel később lecseréltük imádott 1500-as Ladánkat. Nagy utazásokon vitt végig hiba nélkül. Először egy Mitsubishi Colt-ot vettünk, de hamarosan kezdtek megjelenni a HONDA Accordok laposabb formái. Nagyon tetszettek. Mindegyikkel jártunk itt-ott Európában.

bújnék egyhez és közéjük
boldogságunk hárman éljük
nem kívánhat többet senki
borból jóból is kell ennyi

Régi történet ez is, van vagy negyedszázados.
Miként vetemedhet ember olyan aljasságra, hogy egy ereje és értelmi képessége teljében lévő kiváló alkalmazottjának, egy vagyonőrnek ilyen ostobán hangzó nevet adjon, Bumbi. Aki ismert annak idején, persze cseppet sem csodálkozott, mert a juhásztól kapott bárány a Woolmark nevet viselte, a skót juhászkutyát pedig, tekintettel szokatlanul hosszú orrára, Hosszú puskának hívtam.