Navigáció


RSS: összes ·




Irodalom címke lapozgató...

590 alkotás (15 oldal, 40 alkotás/oldal)


Memoár: Talajtakaró talentum

, 63 olvasás, wokendreamer , 9 hozzászólás

Ars poetica

Betűk előttem vakon,
mint fekete falevelek
a frissen esett havon.
Csendben vagyok.

Tovább


Memoár: Hazafelé 4.

, 126 olvasás, starics ibolya , 2 hozzászólás

Sors

Egy mély sóhajjal szakadt fel bennem a kérdés: mikor ér véget ez a hosszú út? A vonat mintha lassabban dülöngélne velünk. A nyitott ablakon át valami különös illatot hozott be a szél. Édes, különös illatot… Éreztem már valahol? Ismerősnek tűnt, az emlékezetem azt súgta, igen, ez az, amit nem lehet felejteni soha, belevésődött az agyam egyik eldugott zugába.

Tovább


Memoár: Hazafelé 3.

, 123 olvasás, starics ibolya , 1 hozzászólás

Sors

Fent voltunk a vonaton végre, lassan, kattogva indult az ismeretlen felé, velem és a sovány asszonnyal.
Valami új, szokatlan érzés töltötte el belsőmet, sírás kerülgetett. Vajon miért? Hisz örülnöm kéne, beteljesedett az álmom, amire oly régen vártam.

Tovább


Memoár: Hazafelé - 2. rész

, 128 olvasás, starics ibolya , 4 hozzászólás

Sors

Forrón tűzött a nap a peronon, én szótlanul bámultam az árnyékomat, és eszembe jutott, egyszer láttam az erdőben ott a vasút mögött egy döglött kutyát, olyan különös és megdöbbentő volt, sokszor eszembe jutott. Csendes volt a peron, csak a forróság rezgett a levegőben, és az árnyékom a betonon, utoljára látom itt, mert elmegyek, itt hagyom.

Tovább


Memoár: Hazafelé - 1. rész

, 123 olvasás, starics ibolya , 0 hozzászólás

Sors

Már régen éltem ott, úgy emlékszem. Bár lassan múltak a hosszú évek, tudtam, én nem oda tartozom, csak ott vagyok, a sors különös fintorából, de nem ez az otthonom. Álmaimban egy faluban jártam, ahol minden ismerős volt, az út, a házak, tudtam hol kell befordulni a sarkon, ahonnan már látni a házunkat. Nem ezt ahol most vagyok, egy másikat, ahol sír egy csecsemő, kiskutya szaladgál az udvaron, lobogó nagy fülekkel, tyúk ül egy kosárban, és egy sovány nő a házban sikálja a padlót,

Tovább


Memoár: Apám sorsa

, 168 olvasás, Menda , 9 hozzászólás

Megemlékezés

Még javában dübörögtek a tankok a környéken, mikor nagymamám pocakjában mocorogni kezdett egy újabb magzat. Harmadik volt ő a sorban és bár akkoriban még nem tudták előre megmondani, hogy milyen nemű lesz a gyermek mamám sejtette, hogy csakis fiú lehet, mert ugyanolyan erősen rugdalódzik, mint két nagyobbik fia tette annak idején. Nem is csalódott, amikor március idusán előbújt apám a meleget és védelmet adó anyai méhéből.

Tovább


Memoár: Emléktöredékek édesapám igaz meséiből

, 173 olvasás, Pacsirta , 18 hozzászólás

Megemlékezés

Bevezető...

Elmúltam már húsz éves, amikor megfejtettem az okát, hogy miért nem tudom végigolvasni Tolsztoj, Dosztojevszkij vagy Solohov egyetlen könyvét sem. Miért kerülöm messzire a hangversenytermeket, ha Prokofjev, Sosztakovics vagy Csajkovszkij műve is szerepel a repertoáron.

Tovább


Memoár: Szerettem… (Igaz történetem I. része)

, 222 olvasás, Taivah-Rikoir , 4 hozzászólás

Ezek vagyunk

"Megcsaltam a férjemet Veled.
Két gyerek mellett -
nekem pont ez nem kellett,
de... "

Szerettem, amikor ideadtad a családi fényképeidet.
Szerettem, hogy karácsonykor elterveztük, a gyermekeink együtt játszanak majd.
Szerettem, ahogy január 4-én reggel, az oviból a D. felé sétálva megvártál, és hosszasan beszélgettünk.
Szerettem, hogy a legnagyobb betegségben naponta kerestél, figyelmes voltál, és megkérdezted, hogy vagyok.
Szerettem, mikor elmondtad, jó velem beszélgetni, de nem gondoltam semmi komolyat.
Szerettem, amikor a barátnőm hamarabb észrevette, amit én nem, még akkor is, ha csak blöffölt, végül igaza lett.

Tovább


Memoár: Tíz nap boldogság

, 151 olvasás, Menda , 0 hozzászólás

Boldogság

Október végén már nem nyílnak virágok. Egy különleges példánynak azonban ekkor akadt kedve a kibontakozásra. Tavasszal még csak bimbódzott, lassan-lassan teltebb szirmokká fejlődtek a gyenge sziromlevelei, nyáron megerősödött, ősz közepére pedig kinyílt. Hogy hogyan is történt mindez? Elmesélem.

Valamikor az emberek nemcsak pénzért dolgoztak. Ha azt akarták, hogy környezetük szebb legyen, akkor önként és néha dalolva is, szabad szombatjukat feláldozva tettek a közért, szebbé tették lakóhelyüket vagy akár tágabb lakókörnyezetüket is. Így történt ez két fiatal szív esetében is, amikor feletteseik hívó szavára hallgatva jó kedvvel festegették a helyi óvoda kerítését. Szép pirosra, ami hasonlított az éppen nyíló tulipán színére.

Tovább


Memoár: Könnyelműség

, 172 olvasás, Frekventor , 1 hozzászólás

Halál

Ezerkilencszáznyolcvanban a katonaság létszáma többszöröse volt a jelenlegi állományhoz képest. A sorkatonák nagy tömege mellé arányos mennyiségű tiszt, tiszthelyettesi állomány kellett, a katonai doktrína pedig szigorú elvek szerint követelte meg az állomány kiképzését. Ennek sarkköve egy olyan gyakorlat volt, amikor a katonák a laktanyát elhagyták, és több hetet terepen töltöttek szakfeladatok végrehajtásával.

Tovább


Memoár: Virtuális hálaadás

, 298 olvasás, marisom , 3 hozzászólás

Megemlékezés

A szabadok törvénye,
megálmodott kavargás,
villámok a tavon,
születés egy ösvényen,
Kiirtott türelem.
Hínárcsaládom örvénye ellenére,
ráolvasás-hatalom.

Tovább


Ez a mű audio formában is megtalálható az oldalon. Memoár: Az éji üzenet

, 252 olvasás, arjuveda , 6 hozzászólás

Szerelem

Hogy mondjam el, miként köszönt be az éj, lehunyja a nap szemét, álmot önt a fény üres poharába, belé simul az álmos félhomályba. Fáradtan olvadsz a párnák selyem mezejébe, s mielőtt lehunyod szemedben a csillagot, az éji széllel megsúgom ki lesz az kivel majd felragyog.

Tovább


Memoár: Apám is van

, 196 olvasás, toranka , 1 hozzászólás

Apák napja

Csak tizenöt évig voltál velem
Nem fogtad azóta a kezem!
Elhagytál, pedig anyámban csalódtál!
Válni egymástól, nem megoldás!

Tovább


Memoár: Lázálom

, 191 olvasás, Bodortz , 0 hozzászólás

Sors

Visznek. Megint visznek.
Zavaros kék lé felettem az ég,
s a meleg szeptemberi napfény melegéből
semmi sem jut a sebtében rám vetett, gyűrött lepedő alá.
... Lehet, nem is szeretném.

Megjegyzés: (Egy kamaszkori szalmonella fertőzés margójára...)

Tovább


Memoár: A kék madár

, 183 olvasás, RealEnigma , 0 hozzászólás

Gondolat

A szeretet a világon a legnagyobb erő. Nincs ellenszere, viszont mindenre varázserő. Jó a betegségre, jó a magányra, jó a kisgyermeknek s 99 éves pápának.
A szeretet egy Isteni csoda, mely a világot létrehozta s ott ül a mellkasodban.

Tovább


Memoár: Requiem Nagyapámért

, 197 olvasás, Bodortz , 6 hozzászólás

Gondolat

Nagyapám szerette a fegyvert,
bár sosem volt más: csak kovács.
Diófát evett a bicska éjjel
Másnap ismét tombolt a kalapács.

Tovább


Memoár: Oh a Mecsek… az más

, 226 olvasás, Bodortz , 13 hozzászólás

Gondolat

Itt, már a nagy folyó páráját lassan görgeti a lég,
hajnali nyirkos köd terül szürke hamurétegként,
hangtalan súllyal alszik magányán
odafenn a merengő kék,… de lám,
a Mecsek… az más.

Tovább


Memoár: Meditáció

, 224 olvasás, peresz , 3 hozzászólás

Elmélkedés

1983. október közepén, egy ködös, hűvös napon hozták meg a szenet. Hárman voltunk, nagymamám, nagypapám, meg én. Nyaraltam, vagy őszöltem, de az is lehet, hogy valami ürüggyel lógtam a suliból. Végül mindegy is, egy a lényeg, szenet lapátolni úgysem lehetett volna nélkülem.
Mama a házban volt, meg a sérve miatt nem is igen kellett volna neki a lapátot forgatni. Nem mintha különösebben kímélte volna magát, hiszen a kertet – ami volt vagy kétholdnyi is – gyakorlatilag egyedül tette termővé, valamint a nagy házat is ő tartotta példás rendben, mert Papának tulajdonképpen mindegy volt. Csak a Munkás és a Durbits sógor készlete váltott ki benne némi érdeklődést, és az örökké üvöltő televízió. Mert Papa süket volt. Egyik fülére teljesen, a másikra pedig – szerintem az örökké üvöltő tévé miatt – már félig.

Tovább


Memoár: Az ígéret

, 259 olvasás, RealEnigma , 1 hozzászólás

Álom

Éltem már úgy, amikor azt hittem, hogy bölcs vagyok.
Éltem már úgy, amikor úgy éreztem jó vagyok.
Éltem, mint hercegnő, s éltem, mint koldus.
Szerettem és szerettek.
Hazudtam és megcsaltam.
Voltam megfáradt feleség, voltam megértő társ és tanítónéni, miközben lelkem mélyét magány tépte szét.

Tovább


Memoár: Anyám öröksége

, 306 olvasás, skolikagnes , 1 hozzászólás

Ars poetica

„csak ment és teregetett némán,
Nem szidott, nem is nézett énrám”

Anyámra így emlékszem. Gondterhelt volt, szomorú és szótlan. És mindig dolgozott: főzött, kapált vagy szenet hordott. Aztán amíg vártuk, hogy a könyvtár kályhájában begyulladjon a szén, a kezembe adott egy könyvet.
Mesekönyvet, szépet, színeset. Aztán másnap másik könyvet, és harmadnap egy újabbat.
- Maradj itt, amíg rakok a tűzre! - mondta és becsukta maga mögött a könyvtár ajtaját.
A cserépkályha duruzsoló simogatással töltötte be a szobát. Körös-körül polcok, a polcokon színes mesekönyvek, képeskönyvek, pocakos, kövér regények.

Tovább


Memoár: délibábok kántálnak…

, 443 olvasás, Mona , 25 hozzászólás

Megemlékezés

Az első szavam voltál. Azt hiszem, világgá kürtölted határtalan boldogsággal. Úgy tűnt, hogy csak Te szeretsz a családból – talán így is volt. Ha a gyermekkoromra gondolok, mindenütt ott voltál. És az a sok játék. Játék a betűkkel. „És hogy betűzöd visszafelé?” Minden nap, minden áldott nap Te jöttél értem az óvodába... és tudom, mert később elmondtad, hogy napközben is meglestél, ha az udvaron volt a csoport. Elmondtad, hogy sírtál, mert velem senki nem játszott. Csak a nyuszim fülét szorongattam – amit Tőled kaptam – és húztam-vontam magam után, át a homokozón, át mindenen. Összevesztél az óvónőkkel, amikor meg akarták változtatni a jelem. Mindig is gyertya voltam, nem lehettem egyszerre csak virág...?! (még ha annak is születtem) Összevesztél százszor is velük, ha büntetésbe ültettek.

Tovább


Memoár: Memoár

, 234 olvasás, csendeseste , 0 hozzászólás

Halál

Keserű levegő lapul a félelem tavára.
Mások úgy mondják szép nap ez a halálra, de a rosszat most kiraktam egy plakátra.
A holnapot boldogan tervezem, mert az élet most szívből jövő kegyetlen.
Egyetlen pillanat és a lélek tovaszáll,
hiába küzdesz a kaszásnál van a cérnaszál.

Tovább


Memoár: Kábeltévés várakozás

, 218 olvasás, Lapsang , 0 hozzászólás

Pillanatkép

Angyalföld. Gidófalvy utca 17. Parkoló. Opel corsa. A kormányra támasztott laptop. Kapucni a fejen. Jobbra a termosz. A hurkazsíros kenyeret már megettem. Orkán erejű szél tombol kinn, a nap néha elmegy és utána újra előbújik. Csodálatos kék ég, ebédidő, tizenhárom óra. A winampon valami trance szól, a tone diary válogatás. Egy kucsmás bajszos öregember megtört Suzukiból száll ki éppen, bevásárlókosarat húzva maga mögött.

Megjegyzés: 2011. 12. 08

Tovább


Memoár: Foszlányok… 5 éves gyermek szívdobbanásai

, 345 olvasás, csellista , 20 hozzászólás

Sors

/1956... / Opálos üveggolyóként gurulnak szét az emlékeim.

Szavak, tekintetek, lámpavason himbálódzó halottak, muszka tankok által széttaposott - általam szeretett - bácsik, Anyácskám kezébe botra kötött fehér rongy, - elszántan megy - krumpli kell a sok éhes szájnak... gyerekszív-dobbanások... jaj kiáltások, hörgés hangja a pincéből, puska ropogása, ágyú csövek az ablakainkba. Apa... hol van Apa?... majd jön, csak maradj csendben és ne sírj... mert nem szabad. Senki se láthatja meg... ne kérdezz, mert a "falnak is füle van"... s jönnek lelkemből kiszakadt mondatok valós háttér-tartalmai: "siratófalaim szövetén könny pereg", az el nem hullajtott könnyek beleégtek lelkembe, a féltés, rettegés, a zűrzavar... az 5 éves gyerek szívdobbanásai...

Tovább


Memoár: Kígyóvonal XXX.

, 283 olvasás, Tollas , 1 hozzászólás

Ezek vagyunk

Kérte, hogy a nyár folyamán találkozzanak. És a dolgok most véletlenül összejöttek. Már biztos volt, hogy Kálmán megy a táborba. S az valahol ott volt Margit szülővárosa körül. Megígérte neki, hogy felkeresi. Akkor úgy gondolta, hogy egy másik padra is ráül ezzel az alkalommal. Az egyik pad ugyanis sarmadombi barátnője, Eszter volt. Ő meg azt közölte vele, hogy szeretné bemutatni édesanyjának.

Tovább


Memoár: Kígyóvonal XXIX.

, 213 olvasás, Tollas , 0 hozzászólás

Ezek vagyunk

Szokássá vált az iskolában, hogy néha-néha szórakoztassák magukat a tantestület tagjai. Rendszeres születés-, névnapi, és más ünnepi mulatozásokat rendeztek, s azok a fiatal férfi- és nőkollégákat hozták közelebb egymáshoz. Kálmán, ugye, soha nem menekült a nők elől, újabb szerelmi hálóba került. Ő maga sem tudta, hogyan történt, de egyre több időt töltött az egyik tanítónő lakásán. Semmilyen közösségi rendezvényre el nem mentek – az ünnepi mulatságokat kivéve -, csak otthon szórakoztatták egymást. Sokszor olyan késői órákban távozott, hogy a házigazda figyelmeztette.

Tovább


Memoár: Kígyóvonal XXVIII.

, 264 olvasás, Tollas , 0 hozzászólás

Ezek vagyunk

Érdemes volt lelkiismeretesen dolgozni. A pártatyák felfigyeltek Kálmánra és Zoltán kollégájára. Megjelentek az iskolában, s nem sokat kertelgetve, bejelentették, hogy a most érkezett két tanárral
akarnak beszélni. Bementek az igazgatói irodába, s elkezdődött a beszélgetés. Kálmán visszatért az iskolába.
– Németet tanultál-e, németórákat tudnál-e vállalni? – kezdte az igazgató.

Tovább


Memoár: Kígyóvonal XXVII.

, 240 olvasás, Tollas , 0 hozzászólás

Ezek vagyunk

Ragyogó napsütésben érkezett életének újabb színterére. Az első benyomásai egészen kedvezőek voltak. Szép, rendezett nagyközséget talált, nagyobbrészt újonnan épített házakkal. Arra figyelt fel, hogy azokból csak nagyon kevés volt befejezve. Ez azt jelentette, hogy az épületeket nem vakolták le, vörös téglaépületek mutatták magukat a látogatóknak. Azt is érdekesnek találta, hogy az új épületek szomszédságában öreg, nád- és szalmafedeles kunyhókat lehetett látni. Útja az iskolához vezetett, de azzal fogadták, hogy az igazgató nincs otthon. Kedves, fiatal felesége meg újszülött fiacskája, Miki fogadta.

Tovább


Memoár: Kígyóvonal XXVI.

, 262 olvasás, Tollas , 0 hozzászólás

Ezek vagyunk

Ragyogó napsütésben érkezett életének újabb színterére. Az első benyomásai egészen kedvezőek voltak. Szép, rendezett nagyközséget talált, nagyobbrészt újonnan épített házakkal. Arra figyelt fel, hogy azokból csak nagyon kevés volt befejezve. Ez azt jelentette, hogy az épületeket nem vakolták le, vörös téglaépületek mutatták magukat a látogatóknak. Azt is érdekesnek találta, hogy az új épületek szomszédságában öreg, nád- és szalmafedeles kunyhókat lehetett látni. Útja az iskolához vezetett, de azzal fogadták, hogy az igazgató nincs otthon. Kedves, fiatal felesége meg újszülött fiacskája, Miki fogadta.
–Kezét csókolom – és meghajolt. Egress Kálmán vagyok, magyar szakos tanár. Most végeztem tanulmányaimat, és ide, az újonnan épült iskolába kaptam kihelyezést.
–Isten hozta, kedves Kálmán, örvendünk az érkezésének. A férjem nincs itthon. Igen sokat van távol. Az, hogy ez az új tanév líceumi osztályokkal indul, a sok-sok megoldásra váró feladat elszólítja itthonról. Magurai Ilona vagyok – nyújtotta kezecskéjét.

Tovább


Memoár: Anyám napjára

, 293 olvasás, Tóth Edit Magdolna , 11 hozzászólás

Anyák napja

Dallamtelt csendhúrokon
Felidézve
Játszom

Szeretőn összpontosít
Ugrálókötelünk
Emlékezik

Tovább


Memoár: Mária halálára

, 206 olvasás, starics ibolya , 2 hozzászólás

Elmélkedés

Már letetted a kanalat,
fáradt éveidből semmi
sem maradt.
Lépteid nyomát
behordja majd
a szél,

Tovább


Memoár: A húsvéti torta

, 181 olvasás, starics ibolya , 0 hozzászólás

Felnőtteknek

Albérletben éltünk anyámmal, és három testvéremmel együtt, egy nagy ház hátulsó kamrájában, ahonnan az öreg gyermekgyűlölő házi néni a házban lévő szobába kvártélyozott bennünket, talán megesett a szíve rajtunk, amikor a kicsi hideg udvari kamrába vacogtunk. Mindenesetre ott ért bennünket a húsvét, pedig emlékeim szerint, nyáron még hátul laktunk, sőt a tél egy részében is. De a történet mégis a ház egyik helységében történt. Húsvét volt, anyánk nagy lázban égett, tortát sütött, amit ritkán csinált, rohamszerűen törtek rá az ilyen ötletek, de akkor lelkesen beleadott apait, anyait. Az elkészült mű, a csokitorta ott állt az asztalon, az asztal pedig a két vaságy között, amiben aludtunk.

Tovább


Memoár: A nyúlcipő

, 362 olvasás, Pacsirta , 16 hozzászólás

Húsvét

Tavasz. Húsvét... Húsvét. Tavasz... Mindig összetartoztak. Úgy kezdődött az életem, hogy tavasz volt. Aztán úgy folytatódott, hogy Húsvétra mindig tavasz lett, különösen a gyerekkoromra igaz.
Akkor még voltak igazi tavaszok. Vagyis, csak igazi tavaszok voltak. Nem ilyenek, mint most. Egyik nap ragyogó napsütés, enyhe idő, végre fellélegezhetünk, hogy megjött a várva-várt... itt van... hurrá!

Tovább


Memoár: Lélekmérföldek

, 338 olvasás, Bari , 14 hozzászólás

Gondolat

Már annyiszor számoltalak fel szívem leltárában,
oly' sok nappalom ment rá,
hogyha pergamenné alakítanám az érvek sorát
s felgöngyölíteném,

Tovább


Memoár: Magyar Szó nélkül

, 420 olvasás, Pacsirta , 21 hozzászólás

Szeretet

Mennyire szerettem a hosszú téli estéket! Talán ez volt a legboldogabb időszaka gyermekkoromnak, mert együtt lehettem a szüleimmel. Varázslatosak voltak azok az esték. A kemence árasztotta a meleget. Tombolhatott a tél, vagy ha mégis nagyon hideg volt, akkor a tűzhelyben is égett a fa, ropogott a tűz, még az illata is olyan kellemes volt. Az asztalon petróleum lámpa pislákolt. Nem volt valami nagy a fényáradat, de ott a közelében jól lehetett látni. Csemegeként sült tök volt az asztalon, vagy tökmag. Nekem mindig oda volt készítve egy bögre friss tej is, lefekvés előtt megittam.
Édesanyám leginkább kötögetett ilyenkor, kesztyűt, sapkát, gyapjúharisnyát, pulóvereket. Egy ilyen hangulatos estén tanított meg édesapám kártyázni. Igaz, kártyánk sem volt. Édesanyám festette kartonpapírra a figurákat, számokat, a tök alsót, tök filkót, csikót, ászt. Nagyon ügyes keze volt és gyönyörűen tudott rajzolni. Ebben az egyben biztosan nem ráütöttem. Ezzel az anya-rajzolta kártyapaklival kezdtem el a barangolást a kártyajátékok birodalmában.

Tovább


Memoár: A Hold csak úgy volt

, 300 olvasás, Gordu , 3 hozzászólás

Szerelem

Besiettél zokniért, nadrágért,
meg hoztál ki kabátot is rám,
hisz ugyan augusztus derekán
gázoltunk még térdig nyárban,

Tovább


Memoár: Csókot se dob

, 258 olvasás, Gordu , 6 hozzászólás

Bánat

Hajszálak a lefolyóban - ennyi maradt belőled,
na meg tested elillanó melege,
és egy rúzs, mire a mosógép mögött bukkant rá
az ember szerelmi kínoktól gyötört fia.

Tovább


Memoár: Így dőltek a falak…

, 370 olvasás, Mona , 21 hozzászólás

Sajgó lélek

"Te még gyerek vagy!
- sosem voltam az."


Én nem születtem meg. Egyszer talán… valamikor nagyon rég. Vagy csak… egy szerencsétlen, fatális véletlen sodort mutációba egy őszi falevelet… amikor próbált betakarni egy haldokló bogarat…

Én nem lélegeztem fel. (Köldökzsínór sem kellett…) Az ős-bűzű szél lélegezte át testem pólustalan pórusait… majd sorsomra hagyott.

Tovább


Memoár: Sohova

, 259 olvasás, szanna , 11 hozzászólás

Szerelem

Kislány korától tudta, ki mit vár el tőle - tudott csendben maradni, alkalmazkodni, mosolyogni. Tudta, kihez hogyan kell szólni. Másképpen Anyához, Apához… a szomszéd nénihez, barátaihoz, barátnőihez. Idővel megtanulta a férfiak igényeit is. Megtanult hatalmas távolságokba szakadni önmagától, hogy - szükség esetén - mentsen minden menthetőt, miközben gépies mozdulatokkal tette, amit tennie kellett. Amit (el)vártak tőle. Tartott ez mindaddig, míg el nem jött hozzá a Férfi, egy igen koros és hatalmas, valaha-fehér autóval. Már akkor nagyon szerette… nem akart neki semmilyen csalódást okozni. Biztos volt abban, hogy csak valami férfiúi gerjedelem hozhatta, hiszen ott ültek ketten a sötétben, abban az óriási autóban… mi másért jött volna?! Magabiztosan, szinte gépiesen mozdult.

Tovább


Memoár: Elmúlik a végtagok remegése

, 168 olvasás, Hortenzia , 0 hozzászólás

Elmélkedés

Láttam rajta, hogy öreg. Tökéletesít valamit. Pórusokban
fény, rendetlen részletek. Egy felületet nézett, szemzugviszketés.
Hőkölt, ekkor pillantott meg, ahogy a hajnalhasadásban
megálltam gyönyörködni. Megcsapott mindig a kitartás, ha valaki
nem adja fel. Viselt arcán fikció és misztérium. Emléksűrűség.

Tovább


Napi szerkesztői ajánlat

alfabata:
Vers: Engem már

Ajánló: aron

Heti ajánló


Szakmai anyag


Beszélgetés



SmileSadBig grinClownCool...Tongue...SunglassesSmokinBabyEek...CryingEmbrassed...Beach ChairSarcastic...LoLPicnicTastyWink2Yawn...VerysadEatingKirályDevil2Hi...QuestionMailBaby BoyReadTombstoneSmiley balloonCsigaSzívVirágBowlingNono!GyagyaLábnyomSörKukucsNonoHolyByeÁáááááá!ImaSzerelmesGondolkodomAllahTapsOh! My God!LolIdegbetegAngyalOlvasKávéBaby GirlHelloSzerelemNem tudomHappypápá...TáncFej-törõTapsLibikóka... mondjuk :)GépelekPunkLolAngardAlszomHallgatokNonoDanceZenebolondBólogatNyúlNyúlSétaSzámítógépgyilkosÖlelésFalnak megy...AlszikUgrálóKoccintósAngyalLáncfûrészesComputerUdvaribolondCookColdKirályDobosTévénézõSprintTeknõs...Csírke-fogóAlszikShockedSírósSírósTelefonosEsõfelhõMeditáló......ÖlelésRózsaNapocska 1Napocska 2CsillagSzakácsFace-matrixCsoport.........Szellem......Kalózrosesmile..................Bravo!Szülinapi gyertyaTábortüzEgy csésze kávéKávézás 1Kávézás 1Kávézás a gép elõttRejtõzködõKézfogásPartyBirthDayTorta1Torta2Party 2Dog KissKávéKávéKissesKissesFlowerFlowerSmiley loveSpring

Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 46
Regisztrált: 10
Kereső robot: 51
Összes: 107
Jelenlévők:
 · Aevie
 · Alberczki László
 · aron
 · BFanni
 · boszorka
 · Damien
 · Kankalin
 · Menda
 · Szucsj
 · Theodor


Könyvajánló

Ymmy:
Firkafüzet



Póli Róbert: Firkafüzet

Ez egy rendhagyó könyv, azaz inkább füzet. 31 gyermekverset tartalmaz, a gyermekek egy-egy pillanatát felelevenítve. Amitől igazán rendhagyó, hogy nincsenek b...


Tovább...

Zeneajánló

Benjamin Kuli - Avenue in the South (Demo)
Küldte: Sheodon

Ha kíváncsi vagy a részletekre, akkor kattints a címre...

Zenék

Kategóriák


Irodalom


· Ballada:158
· Blog:205
· Bohózat:12
· Dal:1109
· Egyperces:7
· Epigramma:16
· Esszé:186
· Ez+az:6336
· Forgatókönyv:4
· Haiku:1393
· Házi pályázat/ próza, novella:20
· Házi pályázat/ vers:23
· Játék/vegyes:54
· Jegyzet:1171
· Képvers:128
· Kockavers:22
· Krimi:116
· Kritika:25
· Limerik:25
· Memoár:591
· Mese:689
· Novella:3873
· Próza:2054
· Prózavers:256
· Regény:1885
· Rondó:5
· Sci-fi:195
· Sírfelirat:8
· Slam költészet:63
· Színmű:3
· Szonett:871
· Szonettkoszorú:10
· Tanka:36
· Vers:64815

Zene


· Album:13
· Klipp:111
· Zene:189

Galéria


· Digitális grafikák:1055
· Festmények:661
· Iparművészeti galéria:310
· Rajzok...:1791


Page generated in 0.1028 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz