Navigáció


RSS: összes ·




Irodalom címke lapozgató...

692 alkotás (18 oldal, 40 alkotás/oldal)









Mese: Varázslatország

, 110 olvasás, boszorka , 20 hozzászólás

Somolygó

Egyszer volt, hol nem volt, élt egy lány, aki minden éjjel különös álmot látott. Álmában volt egy ország, Varázslatország, ahol királylányként boldogan élt, csak egy valami hiányzott még, hogy teljes legyen a boldogsága, egy szőke herceg, aki fehér lovon jön, és a nyeregbe maga mellé emeli, mélyen a szemébe néz, és lágyan megsimogatva az arcát, kimondja a nevét.

Tovább


Mese: Zümike - Ünnepnap 8. rész

, 87 olvasás, Erzsimama , 3 hozzászólás

Gyerekeknek

Amikor végeztek, elámultak a látottakon.
- Ez éppen olyan, mint egy lakodalom! Csupa szépség és bőség mindenütt! - mondta Zümike csodálattal. - De mi lesz este, amikor besötétedik? Nem foguk látni semmit. Hogy fogunk így táncolni, mulatni?
- Nahát, erre nem is gondoltunk! - aggodalmaskodott Zuboly, végül kitalálta a megoldást.
- Meg kell hívni a kedves szentjánosbogarakat is, hogy világítsanak.

Tovább


Mese: Zümike - Ünnepnap 7. rész

, 95 olvasás, Erzsimama , 1 hozzászólás

Gyerekeknek

Jó reggelt Zümike! - ébresztette korán reggel a mélyen alvó méhikét az édesanyja. - Bejöttem hozzád beszélgetni. Remélem, őszinte leszel hozzám! Miért okoztál ekkora bonyodalmat, miért szöktél el?
Hogy szeretetét kimutassa, harmatcseppel itatta meg Zümikét egy rózsasziromból.

Tovább


Mese: Zümike - A bölcs tölgyfa 6. rész

, 93 olvasás, Erzsimama , 1 hozzászólás

Gyerekeknek

Kora hajnalban ébredt meg Zümike. Kinézett az ablakon, és látta, hogy már pirkad. A dombok felett lángvörösen izzott az ég alja, jelezvén, hogy mindjárt felkel a nap. Csodálata csak nőtt, meglátva a szépséges virágokat, amint ébredeznek a környéken. Ahogy nézegette őket, vágyakozás fogta el barátnője, a szépséges liliom után. Elhatározta, hogy visszarepül hozzá. De egyelőre csendben figyelte a természetet. Szinte ujjongott magában, amikor a napot mint tűzgolyót felfelé kúszni az égre.

Tovább


Mese: Zümike - Nagy kalandok 5. rész

, 85 olvasás, Erzsimama , 1 hozzászólás

Gyerekeknek

Kora reggel a felhők még csak kissé takarták be az erdős-ligetes vidéket, de a levegő nyomasztó volt. A rovarok és mások is sietve végezték a dolgukat, mert érezték, hogy eső közeleg.
Zümike is fürgén előbújt a lyukból. Felvette a kis tarisznyáját, és repült arrafelé, amerre a hazautat gondolta. Közben egy festői kis tavat pillantott meg. A tó hullámzó vizén gyönyörű tündérrózsákat lebegtetett a szél.

Tovább


Mese: Zümike - A barátság 4. rész

, 92 olvasás, Erzsimama , 1 hozzászólás

Gyerekeknek

- Mit tennél vele? - kérdezték izgatottan, de nem árulták el titkukat.
- Dzümm-dzümm! Hát elvinném cselédnek, dolgoztatnám, és ha megnő, elvenném feleségül!
A katica és a szarvasbogár felháborodtak a dongó ötletén.

Tovább


Mese: Zümike - A barátság 3. rész

, 86 olvasás, Erzsimama , 2 hozzászólás

Gyerekeknek

Jókedvűen ébredt a természet ezen a szép, napsütéses reggelen. A harmatos fűben mindenféle bogarak, pillangók mozgatták meg kipihent tagjaikat, és a friss harmatban megmosakodtak.

Tovább


Mese: Zümike - A kis szökevény 2. rész

, 105 olvasás, Erzsimama , 2 hozzászólás

Gyerekeknek

- Zümm-zümm! Milyen jó így repkedni! Mindent látni, ami történik a réteken, erdőben!
Leszállt a szebbnél szebb virágokra, kóstolgatta nektárjukat, beszippantotta bódító illatukat.
Egyszer csak nagy zümmögést hallott. Ijedten látta, hogy egy óriási dongó közeledik felé.

Tovább


Mese: Zümike - A kis szökevény 1. rész

, 97 olvasás, Erzsimama , 3 hozzászólás

Gyerekeknek

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy akácosliget egy vadvirágos rét szélén. A ligetben kis házikó állt. Lakója, a méhész bácsi azon a szép, napsütéses tavaszi napon is a ház kertjében lévő méhkaptáraknál nézelődött, szorgoskodott.

A legújabb kaptárban világra jöttek a méhkirálynő gyermekei.

Tovább




Mese: Öreg néne meséje

, 82 olvasás, Moncsika , 2 hozzászólás

Természet

Mendegél, mendegél őzike,
még bele nem ütközik egy kőbe,
amibe első lábait jó beütötte,
így tovább menni nem tudott szegényke.

Tovább


Mese: Az irigyek bajusza

, 173 olvasás, fellegváry , 6 hozzászólás

Ezek vagyunk

Látván Isten, mily elterjedt az irigység,
mondta magában: "Megjelölöm őket."
S akinek nem kéne sörte, annak tüstént
viszketeg valamik jelentek meg...

Tovább


Mese: A bárány

, 264 olvasás, kubikilona , 16 hozzászólás

Gondolat

Hol volt, hol nem volt, nem nemvolt, hanem volt a dombok hátán domb, s köztük lankák, legelésző nyájakkal. Az egyik ilyen nyájacskában tizenhárom bárány legelészett. Vigyázott rájuk a pásztor, mint a szeme fényére, terelgette füves legelőkön, itatta hűs patak vizében. Gyönyörködött is bennük nap mint nap. Gyönyörködött mind a tizenháromban, de leginkább mégiscsak a legkisebbikben, amelyiknek hófehér volt a gyapja, annyira tisztán fehér, amilyet ember még nem látott.

Tovább


Mese: Szegények tavasza

, 233 olvasás, túlparti , 8 hozzászólás

Sors

Esett. Esett szüntelen, számolatlan napon át. Gondolhatnánk akár, tavaszi eső volt. Mert megadta magát már a tél, tűntek el utolsó hófoszlányok árnyékvédett dombok megbúvó hajlatain; rég elmúlt a böjt hava. De esett, szüntelen, amolyan fura, hideg eső. Dédelgette bokrok, fák, szőlőtőkék épp csak kibújó, apró levélrügyeit, azok tiltakoztak kétségbeesetten, reménytelenül, annyira hiába; vacogtak, fáztak, de az csepegett rájuk szüntelen, könyörtelen.

Tovább



Mese: Párbeszéd a kertben

, 161 olvasás, túlparti , 3 hozzászólás

Ezerszín

- Milyen jó itt! Csuda egy kert! Talán az új otthonom. Mennyi kedves hely, csupa bújócskázásra, játszásra való! Innen tán nem ebrudalnak ki, mint a legutóbb. Nem kellettem ott. Nem kellettem ott se. (Annyi helyen nem kellettem senkinek!) Nem kellek senkinek! És nem tudom, miért! Nem baj, most ügyesebb leszek, igazán! Hízelkedőbb! Dorombolóbb, alkalmazkodóbb. Csak már nagyon éhes vagyok. És egyáltalán, van a kertnek, van ennek a háznak gazdája? Aki ennem, innom adna, dorombolnék mindezért néki, dorombolnék igazán.

Tovább


Mese: A ruhás szekrény

, 276 olvasás, nagytamás , 3 hozzászólás

Pillanatkép

A ruhás szekrény.
Éva, kinyitotta a ruhás szekrény ajtaját. Majd kivette a kabátját. Egy férfi hang megszólalt a szekrényből.
- Másik kabátot vegyél ki.

Tovább


Mese: Tükröm, tükröm

, 214 olvasás, talina , 5 hozzászólás

Fantasy

A terem zsúfolásig megtelt. Az első sorokban a királyi család és az udvar jeles képviselői kaptak helyet. Hátrébb a kevésbé nemesek, de még pénzesek. S a társadalmilag nem túl megbecsült, egyszerű emberek a karzaton tudtak letelepedni.
A padsorokkal szemben, a királyi tanács pulpitusának háttal vörös uniformisukban délcegen feszítettek a katonák. Köztük földig érő köpenyben néhány varázsló állt, jó okkal.

Amikor az oldalajtón, őrei gyűrűjében belépett a vádlott, a terem elcsendesedett. A katonák kardot rántottak, s a csillogó pengék hegyét kesztyűs kezükben tartva határozott harckészültségbe álltak. A varázslók köpönyege alól előbújtak a mágiát birtokló kezek.
A gonosz királynő korona és drága kelme nélkül is fenséges volt. Haja szorosan hátrafogva, arcán félmosoly. Pillantása nem kevéssé volt hátborzongató, mint amikor hatalmának teljében volt. Egészen pár hónappal ezelőttig.

Tovább


Mese: Éva és a sün

, 248 olvasás, nagytamás , 1 hozzászólás

Fantasy

Éva és a sün.
Éva sétált az erdőben. Tizenhárom éves kislány, akit nem érdekel, hogy a tizenhármas számról mit gondolnak mások. A királynő vajon hol lakhat? - gondolkodott el a kislány. Észrevette, hogy a macska bundájából készült kesztyű nagyon büdös, mintha még élne a macska, akiről az anya lehúzta a bőrt, a barlangjuk előtt.

Tovább


Mese: Kende, a kondás

, 236 olvasás, Pacsirta , 10 hozzászólás

Gyerekeknek

Hol volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren is túl, ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy kisfiú, Kende a kondás. Nagyon eszes gyerek volt, mert nagyon szeretett olvasni, mindig könyvvel a hóna alatt ment a konda után, aztán alig várta, hogy leüljön valahol, s máris belefeledkezett az olvasásba. Sosem történt semmi baj, mert nagyon okos és szorgalmas kis pásztorkutyája volt, mindig ügyelt a kondára és sohasem hagyott egyet sem elkószálni. Azon kívül ott volt mellette egy kurta farkú kis malac. Szegényke mindig kilógott a sorból, mert ő kicsi maradt. A többiek már jócskán megnőttek, de ez az egy sehogyan sem akart nőni. Mindig ott téblábolt a gazdája közelében, és csak túrta a földet, túrta, aztán mindig előtúrt egy fényes kavicsot, s máris futott hozzá és a lába elé tette.

Tovább


Mese: Vadóc, a Sárkány és György barát 3/3

, 203 olvasás, Ylen Morisot , 6 hozzászólás

Somolygó

Látta már Vadóc, hogy a kincsei itt nincsenek biztonságban.
Törte a fejét, s mit gondolt, mit nem, felnyergelte a kincsvadászok egyik lovát, és a Magas Hegyek felé vette az irányt. Magára hagyta a társát, gyógyuljon, ahogy tud. Látta ő már máskor is, hogyan találja meg a vasfüvet, és más csodatévő varázsnövényt, nem féltette egy pillanatig se.

Tovább


Mese: Vadóc, a Sárkány és György barát 2/3

, 224 olvasás, Ylen Morisot , 4 hozzászólás

Somolygó

Jött másnap Nyápic sietve, beöltözve teljes pompába, a kísérő tömeggel, királyi szüleivel. A Sárkány ámult, bámult, mert ilyen maskarát még nem látott. Álldogált egy darabig a barlang előtt, de mivel az emberek órákig meg se moccantak, csalódottan elbődült, megtekergette mind a hét elzsibbadt fejét, aztán unottan bement a barlangjába szunyókálni.
A fiú meg utána. Alig látott a félhomályban, de azért elkezdte a vagdalózást. Csámpás is volt, ügyetlen is, sete-suta, de nagyon elszántnak mutatta magát.
A sárkány tűrte birkatürelemmel egy darabig a molesztálást, de mikor az életlen kard beszorult az egyik pikkelye alá, felmordult a csiklandozás miatt, és kinyitotta az egyik szemét a tizennégyből. Csodálkozva a lányra lesett, hogy mondja már meg, most mi van! Miért nem hagyja őt ez az oktondi pihenni?

Tovább


Mese: Vadóc, a Sárkány és György barát 1/3

, 212 olvasás, Ylen Morisot , 2 hozzászólás

Somolygó

Messzividék legszegényebb városában, Toprongyvárosban éldegélt egy szegény varga, mosónő feleségével, és tizenkét gyerekével. Teltek a napok szépecskén, gyakori éhezéssel, de boldogan, beletörődve a megváltoztathatatlanba. Csak a legkisebbik türelmetlenkedett, elégedetlenkedett naphosszat. Ahogy nőtt, cseperedett, úgy lett egyre szebb, de egyre kiállhatatlanabb is. Napkeltétől napnyugtáig az utcákon csavargott, s mikor felelősségre vonták, csak szájalt, és a vállát rángatta. No hiszen, ne mondja meg őneki senki, mit tegyen! Mindenkivel csak kötözködött, szót nehezen lehetett vele érteni. Ha hozzáértek, csípett, rúgott, harapott, verekedett, még az utcabeli vagányok is tartottak a kis vakarcstól. Nem is hívta senki másként, csak Vadócnak.

Tovább


Mese: Ezüst hold, csillagocskákkal

, 322 olvasás, túlparti , 6 hozzászólás

Felnőtteknek

A történet a barátomról szól, no meg „Kicsi és Törékenyről”; meg másokról, meg szól aztán olykor jelentéktelennek tűnő „apró dolgokról”, de szól legfőképp az Időről, ő olyan, amilyen: lehet közömbös, máskor simuló szerető, netán részvétteljes szánakozó, de megy csak a maga útján, gondolom fél attól is, netán valaki megelőzi, mennie, sietnie kell…

Tovább


Mese: A Fény és a Szeretet születése

, 250 olvasás, annunziata , 0 hozzászólás

Spirituális

Hol volt, hol nem volt, az egyik életöltőben megszületett a Földre egy gyengéd, érzelmes Halak lány és egy erős, szilaj, vad Kos fiú. Teltek múltak az évek, a két lélek csak élt, éldegélt. Felnőtté válásukig nem keresztezték egymás útját, a saját útjukat járták. A fiú néha a pokolban játszadozott, bátran, örömmel, tudva, mennyire más és mennyire másak a vágyai, mint amihez a világ szokva van, míg a lány sokszor az égben talált menedéket másságára, ott élt, játszott, segített, ismerkedett, boldogságot, szeretetet szórt és olykor bölcselkedett.

Tovább


Mese: Pestis IV.

, 401 olvasás, woodootroll , 0 hozzászólás

Misztikum

Pestisdoktor

A Wallpeline Lane végtelennek tűnő főutcája mint patak a sziklák közt tekergett végeláthatatlanul London legkülső egyházközségében, egészen a Northumbria Eadwine ősi kolostoráig. Bár ebben a községben még nem tombolt fékeveszetten a Pestis, az utat mégis gondosan egymás mellé fektetett halottak szegélyezték, rongyokkal, néhol fehér vászonnal takarva. A viseletes macskaköves út kongott az ürességtől, csak egy kordé kerekeinek panaszos nyikorgása hallatszott, amit egy elcsigázott ember tolt, arcán törődöttség, és unott fáradtság látszott. A kétszintes házak sora, komoran emelkedett a keskeny főút fölé, az ablakok zsaluzatai mindenhol gondosan reteszelve.

Tovább


Mese: A sárkányvár

, 416 olvasás, Frekventor , 5 hozzászólás

Kaland

A hatalmas óceán közepén az Üveghegy lábánál egy kis szigeten élt az egyfejű sárkány. Grönlandról menekült ide, ott született, de szülei megvénültek, és a birodalmukat a legöregebb sárkányfiú kezére játszották. Bátyja nem hagyta békén, minden ürügyet megragadott, hogy megkeserítse öccse életét. Nyílt szándéka volt, hogy addig tör borsot öccse orra alá, mígnem eléri, hogy önszántából továbbáll, nem veszélyezteti a trónt, a megszerzett birodalmat. Az ifjú sárkány meg is unta ezt a zaklatott életet, feltarisznyázott, és szárnyra kelt az óceán közepe felé. Itt találta ezt a szép kis szigetet, ahol gyönyörködhetett az üveghegy hajnali fénypompájában, és egy kis barlang megvédte az esős időszakban. Úgy vélte, ennél jobb helyet nem talál a földön, eleinte nagyon elégedett volt.

Tovább


Mese: Nyulacska, a fecskék és a patak

, 538 olvasás, Pacsirta , 6 hozzászólás

Gyerekeknek

Fenn a magas zord hegyeket már hósapka fedte, de lejjebb a zöld fenyvesek még büszkén mutogatták mélyzöld színüket a világnak. A hegy tövében a bükkösben viszont, egy szál levél sem volt már a fákon, kopár ágaikat nyújtogatták az ég felé és örültek a decemberi napsütésnek. Nyulacska ott barangolt a hatalmas fák alatt, s amikor rábukkant a kis patakra, akkor versenyt futott vele. Sokat játszottak így együtt egész nyáron át, a nyulacska meg a patak és a fecskék. A kis tapsifülest elbűvölte a patak csobogása, ugrándozott át egyik partjáról a másikra közben nagyokat mulatott. A fecskék ott röpködtek a feje felett, vidáman csivitelve, s ez nagyon jókedvre derítette őt. Aztán látta, hogy a kis patak milyen gyors, amikor ő megállt egyet-egyet szusszantani, a patak már messzire futott és vele szálltak a fecskék, mindig ott csiviteltek felette.

Tovább


Mese: Szarkamese

, 465 olvasás, Pacsirta , 12 hozzászólás

Gyerekeknek

Egyszer volt, hol nem volt, egy kicsiny falu határában, volt egy négyszögletű, kerek erdő.
Ott találkoztam Mihály bácsival az erdő szélén. Éppen hazafelé tartott a kis falujába, hát mellé szegődtem úti társnak. Be kell vallanom, nem volt könnyű lépést tartani vele, pedig Mihály bácsi már éppen százhét esztendős volt. Úgy szaporázta a lépteit, hogy nekem a nyelvem is kilógott miközben ott loholtam mellette, de nem akartam ám lemaradni egyetlen szaváról sem, merthogy közben mesélt, mesélt a régi időkről, amikor ő még Misi volt.

Tovább


Mese: A lapulevél titka

, 424 olvasás, Pacsirta , 8 hozzászólás

Gyerekeknek

Egyszer régen, nagyon régen, sűrű erdő közepében, éldegélt egy öregember.
Nagyon öreg volt már Pista bácsi, olyan öreg, hogy a szakálla már majdnem a térdéig ért. Hófehér volt, ahogyan a haja is. A látása erősen gyengült, a hallása ugyancsak. Foga sem volt már egy szál sem. Bezzeg, ha láttátok volna ifjú korában, micsoda erős, szép szál legény volt... Akkor építette a házikót is, erős szálfákból. Mindent maga csinált. Egyedül élt világéletében, ahogyan most is. Éppen ott kapálgatott kicsi kertjében, amit hajdanán jól körbekerített, hogy ne dézsmálják meg az állatok a veteményesét. Kapálgatott, kapálgatott, már szinte ketté görnyedve, amikor is az jutott eszébe, hogy nyúlhúst enne. Mégis hogyan? Ifjúkorában vadászni is járt, de most már nem szívesen vette kezébe a puskát, mert valahogy mindig visszafelé sült el.

Tovább


Mese: Királynőfa

, 416 olvasás, P. Molnár Ágnes , 4 hozzászólás

Karácsony

Nagy pelyhekben, puhán kezdett hullni a hó. Mint egy-egy pici kéz simogatása úgy érintették meg a természetet. Hangtalanul ereszkedtek le a Földre, betakarva mindent fehér takaróval.
A zöld ágacskák izgatottan nyújtogatták tűleveleiket, hogy minél több csillagocskát érjenek el. Ahány hópehely annyiféle, egyik sem hasonlított a másikhoz. Végtelen formák és végtelen alakzatok csodájával ajándékozta meg az ég az erdőt. Amiben egyformák voltak a hópelyhek, az a színük volt. Na, meg talán az, hogy mindannyian hang nélkül tudtak leszállni az égből. Az erdő fái boldogan engedték át magukat ennek a simogató érzésnek, és végre megkapták a régóta áhított takarót. Gyönyörűen szikrázott a hó. Itt-ott megszakította a fehérséget a fenyők sötétzöldje és ez még jobban kiemelte ezt a színt.
Ez olyan tökéletes szépség volt, amit ember soha nem tudna megalkotni. A hegyek és völgyek látványa maga volt a csoda!

Tovább


Mese: Megláttam a Télapót

, 359 olvasás, Kasperl , 1 hozzászólás

Mikulás

Akár hiszed, akár nem,
megláttam a Télapót,
azt hittem, hogy álmodom,
furcsán ugrált a pufók.

Tovább


Napi szerkesztői ajánlat


Heti ajánló


Szakmai anyag


Beszélgetés



SmileSadBig grinClownCool...Tongue...SunglassesSmokinBabyEek...CryingEmbrassed...Beach ChairSarcastic...LoLPicnicTastyWink2Yawn...VerysadEatingKirályDevil2Hi...QuestionMailBaby BoyReadTombstoneSmiley balloonCsigaSzívVirágBowlingNono!GyagyaLábnyomSörKukucsNonoHolyByeÁáááááá!ImaSzerelmesGondolkodomAllahTapsOh! My God!LolIdegbetegAngyalOlvasKávéBaby GirlHelloSzerelemNem tudomHappypápá...TáncFej-törõTapsLibikóka... mondjuk :)GépelekPunkLolAngardAlszomHallgatokNonoDanceZenebolondBólogatNyúlNyúlSétaSzámítógépgyilkosÖlelésFalnak megy...AlszikUgrálóKoccintósAngyalLáncfûrészesComputerUdvaribolondCookColdKirályDobosTévénézõSprintTeknõs...Csírke-fogóAlszikShockedSírósSírósTelefonosEsõfelhõMeditáló......ÖlelésRózsaNapocska 1Napocska 2CsillagSzakácsFace-matrixCsoport.........Szellem......Kalózrosesmile..................Bravo!Szülinapi gyertyaTábortüzEgy csésze kávéKávézás 1Kávézás 1Kávézás a gép elõttRejtõzködõKézfogásPartyBirthDayTorta1Torta2Party 2Dog KissKávéKávéKissesKissesFlowerFlowerSmiley loveSpring

Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 24
Regisztrált: 12
Kereső robot: 19
Összes: 55
Jelenlévők:
 · aron
 · Betzsu
 · boszorka
 · CserAnna
 · Destiny
 · Divima
 · GoldDrag
 · hazugsagok
 · Kavics
 · piciedith
 · Romuald
 · Thalassa
 · Zsiga Lajos
 · Zsocika


Könyvajánló

Biró Erika:
Csendkirály



Biró Erika: Csendkirály

Az írás nálam infantilis állatmondókákkal kezdődött, még gyerekkorban, ezekről aztán szerencsére leszoktam, s később komolyabb témák felé fordult az érdeklődé...


Tovább...

Zeneajánló

A Szív zenéje IV.
Küldte: Gnáli

Ha kíváncsi vagy a részletekre, akkor kattints a címre...

Zenék

Kategóriák


Irodalom


· Apeva:44
· Ballada:168
· Blog:223
· Bohózat:14
· Dal:1105
· Dalszöveg:4
· Egyperces:6
· Epigramma:18
· Esszé:186
· Ez+az:6329
· Forgatókönyv:2
· Haiku (Vegyes):1402
· Házi pályázat/ próza, novella:20
· Házi pályázat/ vers:23
· Játék/vegyes:46
· Játék/vers:1
· Jegyzet:1172
· Képvers:122
· Kockavers:22
· Krimi:114
· Kritika:25
· Limerik:25
· Memoár:592
· Mese:693
· Novella:3879
· Próza:2101
· Prózavers:260
· Regény:1857
· Rondó:5
· Sci-fi:193
· Sírfelirat:8
· Slam költészet:66
· Színmű:3
· Szonett:857
· Szonettkoszorú:25
· Tanka:39
· Vers:64632

Zene


· Album:15
· Klipp:74
· Zene:190

Galéria


· Digitális grafikák:1063
· Festmények:662
· Iparművészeti galéria:319
· Rajzok...:1791


Page generated in 0.1323 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz