Amatőr Művészek Fóruma

A HÜLYE: A jó, a Jó, a JÓ, A JÓ... terve. Mindenféléé, mind(en) é és mindegyiké, minden
egyesé. Terve, pontosabban: terve, Terve, TERVE... ( Akár nem is egy, hanem ennyi, annyi, minden mennyiségű, végtelen, , végtelen - végtelen... )

A HÜLYE: Az egész világon, az egész világmindenségben választás van. A teljes élettelen és élő valóságban. A kérdés: mi, ki legyen a teljes világ, az összes létező, mindenféle és minden és mindegyik és minden egyes létező ura és parancsolója. Korlátlan hatalmú, felelősségre nem vonható és Mindenható. Amitől, akitől függ minden, ami, aki egymaga dönt, Dönt, DÖNT... stb. mindenben és mindenről, mindig és mindent tud, nincs előtte titok.

A HÜLYE: Minden, minden, ami van ( és minden, ami nincs - a rend kedvéért mondjuk ezt is, így is) közösen kiad egy nyilatkozatot. Ő is, ők is, ... is, a... is. Ebben ( közösen) elutasítják a rosszat, a Rosszat, a ROSSZat, A ROSSZAT, ... mindenfélét, mindet és mindegyiket és minden egyeset, meghirdetik ellene az örök harcot, örök hűséget fogadnak a jónak, a Jónak, a JÓnak, A JÓNAK... mindenfélének, mindnek, mindegyiknek és minden egyesnek, stb.

A HÜLYE: Minden szavaz. Az összes létező ( és az összes nem létező, az összes nem-létező, az összes nemlétező... , no igen, mondanunk kell ezt is, így is... ) . Tárgyak, élőlények, fogalmak, események.

A HÜLYE: Minden megtiltja mindennek a rosszat, a Rosszat, a ROSSZat, A ROSSZAT, a rosszakat, a Rosszakat, a ROSSZakat, A ROSSZAKAT. Stb.
Azt, hogy vele és általa és tőle és nála és miatta és végette és érte és belőle és a többi és a többi... bármilyen és bármelyik és bármennyi és bármely rossz, Rossz, ROSSZ stb. ... legyen. Mindenben, mindig, mindenáron és minden ellenére.

Amikor a hajnalt felfújja az ég,
Az értelem kitisztítja mind,
Egyezer és még egy tulipán
Tesz fel bennem sok rózsás kérdést.
Mind el akar valamit szólni,
De nincs meg bennük az anyacsavar,
Keresem a szívem hölgyét,
Mégis bennem van a zavar.

Megjegyzés: 2014. november

Bizonyára mindenki ismeri ezt a sorozatot, aki nem, az keressen rá a youtube-on... kicsit megihletett a debilség, s bár talán nem hozom a kötelező szintet, de végül is megpróbálom. Ha okoz pár vidám pillanatot, már megérte:)

Na, végre, kipanaszkodhatom magam! Itt nem lát senki, és nem jutnak a hírek asszonykám fülébe!
Hát kérem, az úgy volt, hogy Debrecenbe készültünk üdülni. Csomagolt az én drágám ezerrel, pedig csak három napra mentünk:

Alias Tütyőre, megint mi vigyáztunk. (Mint korábban is mondtam, ő az én megátalkodott 4 éves unokám.) Nála a kisördög is leszalutálhatna!
Nos, hogy eltöltsük a napot kivittük a strandra: Először jól viselkedet… tekintetét nem győzte körbehurcolni a napozók között. Örültem, amikor elindult barátkozni a földön heverésző emberekhez. (Szép, szőke göndör fürtjeivel, mindenkit elbájolt.) Vesztükre, hellyel kínálták… még egy kimustrál, női retikült is kapott ajándékba! Csivitelt, csacsogott mindenkivel. Na, gondoltam: szegény feleségemnek, és nekem, végre nyugtunk lesz! Szemünket nem vettük le róla, de azért kényelmesen, megkönnyebbülve feküdtünk végig a napozóágyon. Nyugalmunk 5 percig tartott:

Csak így hívják: Bocó néni, de hogy mi a rendes neve, a jó Isten se megmondója. Terebélyes, olyan 76 körüli, rózsaszín képű asszonyság, aki mindig fülig mosoly. No nem mintha különösebb oka lenne vigyorgásra, hacsak nem az, hogy már kora reggel ő az első vendég a falusi kiskocsmában. A 460 lelket számláló községben, egy éltes korú hölgy a szóvivő. (Erre majd később visszatérek.) Senki ne értsen félre: nem iszákos, csak éppen kiszúrta magának a kocsma előkelő helyét: A füstös lokál végébe - franc tudja miért-, beraktak egy "redvás" bőrfotelt, amibe éppen-hogy csak belefér a "nacsásasszony. " Merné is helyét bárki elfoglalni, hát kérem, lenne ott olyan rikácsolás, hogy hónapokra bezárhatna a helyiség. (Bár, gyanítom, másképpen nem tudják kiutálni onnan, csak ha „trónusát” kidobják.)

Kedves Mikulás!

Elkeseredésemben fordulok hozzád: kérlek ne hozz semmit az én unokámnak! (Bár tavaly is én vettem ajándékot.)
Kis Tütyő, nem tud írni: még csak négyéves. Engem kért meg, hogy kérjek számára valamit: Hát én, a semmit kérem! Sorolom indokaimat: Tegnapelőtt, bezárt a vízóra aknába, - majdnem megfulladtam. (Éppen szerelőt vártunk.) Az eseten feldühödve – miután távozott a mesterember-, Tütyőt leraktam az órához. ( Cselekedetemet nevelési szándékkal tettem.) Mondtam: "olvassa" le az állást. Először tetszett neki a dolog, de 1 órahossza elteltével, sírva könyörgött, hogy engedjem ki: Nyem tudok ovasni, nyem tudok ovasni. – nyafogta, mit akit jól elvertek. Esküszöm, soha nem kapott tőlem pofont! ( Egyszer úgyis elverem!)

Most szeretnék mosolyt varázsolni az arcotokra, nem lehet mindig sírni.

Tisztelt Hóhányó Hivatal!

Alulírott Dér Csipke Rózsa azzal a kéréssel fordulok Önökhöz, hogy a rendelésünk teljesíteni szíveskedjenek, ellenkező esetben bírósághoz fordulunk.

1996. Nov. 11-én megrendelt ünnepi hóesés a mai napig nem érkezett meg. Sajnálattal konstatáltuk, hogy jég alatt, el akarják sikkasztani az idei havat is.