Amatőr Művészek Fóruma

az értelem elveszett
a harcot a gonosz nyerte meg
bolondok versengtek

olyan lakásnak látlak titeket,
amiket igen könnyű lelakni:

Agyadban a penész
Te hegedűművész
Szürke állomány ha fagy
Te mélyen benne vagy

Kopogok a mennyország ajtaján. Csend fogad. Kezemben úgy dobol a toll, mintha a rádióból szóló zene ritmusára táncolna… Az a hülye fiúcsapat vinnyog:

„Get on up when you're down
Baby, take a good look around
I know it's not much, but it's okay
Keep on moving anyway”*

Üres szobákból üres termekbe, üres termekből sikátorokba.
Agyas kölykök a sötét utcán kegyetlen játékot játszanak.
Bújócska a sorssal, szerepjáték élet láncolja mámorokba
az álmodozókat, a kárt okozókat, míg a nagy háborogva,

Alcím: (vers az ismeretlen terapeutákhoz)

Segítségért mentem el hozzátok.
Sárba tapostatok, leköptetek.
Szenvedésem szálljon vissza rátok,
és átkozott legyen a nevetek!

Úgy lennétek lelkemnek bírái,
De vagytok társadalmunk birkái.
Egyszere zúgjátok: Beeeeee!
Tűnjetek a fenébeeeee!

Hólepte szekér, mit ér?
Zsebembe mennyi pénz, mennyit ér?
Elemes lámpa, suhogva sötétben
Lelakatolt kerítés az Apácza úton
Neked mennyit ér pipitér?

Ne ide, ne oda, miért léptél
ide, miért nem oda, ide se, oda
se, akkor hova, te? Nézd meg
jól, hova lépsz! A kezed mocskos:
nem mosod meg, szádon az étel
nem törlöd le! Nyitva az ajtó
nem csukod be, becsuktad az a
ajtót a nagy melegben!

Na most csak ülök
És ordítok amíg
Ki nem hűlök
Mert már a falig
Látok.

Lehet végleg megszűnt
Mert tán erre vágytam
Amit az elmém megtűrt
Hozzá jó pofát vágtam
Belül.

a régi lemez -
- játszotta ezerszer a tűz
nem halt el
talpam alatt sem
ez az egy megmaradt -
- régi lemez
már szólnod sem kell,
felteszed hátraarccal is
ha kell

Irigy ember,
csupa harag,
agya pattan,
mája dagad.

Jéghideg lángok ölelik lelkem,
fégtelen haragom akár a viharos tenger,
mi tajtékos s zavaros. még is csendben várja az utolsó csepp esőt
mikor ha lehull s megtelik medre.
kiönt majd s magával ránt mindent a mélybe!

Ezt nem azért írom, hogy majd sajnáljanak.
Ne sajnáljon senki, akkor gyűlölj inkább!
Mert úgy érzem, szeretni nem fogsz soha már,
mint ahogyan senki más se szeretett még.

verset írni mindenki tud ami
a számon az a szívemen ilyen
egyszerű az egész nincs ebben
az égvilágon semmi tudomány
fából vaskarika irodalom

Habár sosem voltam bátor harcos,
aki lángok között törtet elő.
Hangom remeg, olykor mégis karcos,
mert fejemben felforrt az agyvelő.

A verebek kinyírnak.
Túzok vagyok.
Lápi rém.
Gyűrött nejlon-
szatyor.
Hurcolom magam.

Megjegyzés: Kiss Anna Mária

Ki nem adott engedélyt még,
Hogy elmondjam, mi törte el
A Jóhiszeműségemet?
A raccsoló folyosóformalin
Tette tűvé azbesztes légvételemet.

Megjegyzés: 2015. február

Perben állok a halállal
Azért amit művelt
Apákkal anyákkal
Harcom becsületbeli
Elfogultsággal teli
Igazságtételre várok
Vigaszt úgysem találok

Nem szeretnék másoknak
Megfelelni, színészkedni,
Mindig álarcban járni.
Boldog akarok lenni!