Amatőr Művészek Fóruma

Komódok mélyén
csillámló üveggömbök.
Csodára várva.

Nekem a május
Nem kikelet, csak az ősz
Szól: „Eszembe juss! "

szürke árnyakon
alkonyat remegése
betakar a hold

Az ellentétek
Vonzzák egymást. Kivétel
A mi esetünk.

szebb lenne minden
ha mi lennénk és nem csak
te meg én külön

Tatai tópart
locsogó habhulláma
mesét kuruttyol

Koromsötét éj
bársonyába villám vág,
fenyő-reccsenés

Még gyermek voltam, szertelen,
mikor ő itt hagyott.
Vonzották lelkét végtelen
miriád-csillagok.

Szilárddá dermedt
magad betakargatja
tündöklő éned

éledő gondok:
emésztetlen csontjaim
a hantok alatt

szívedből szóltál
bár gyöngyömre vágyódol
nem érheted el

A kacér szellő
hullámnyelvet öltöget -
partot nyaldosót.

mosolygó szemek
egy szívbe zárt szép portré
emléke örök

vörös függöny fel,
premier kezdődik a
látszat porondján

A tövismadár
egyetlenegy éneke
Isteni mosoly

Szempilla rebben
Hűsítő szellőjében
Égkék nefelejcs

kopottas köntös
szerető kéz simogat
az édesanyám

a vágy, mint éj-kéj
elhalt, hogy megbékéljél
zsenge álmoddal

Szikes Nagyalföld,
a gémeskút délibáb.
Soviniszta táj.

Süvít a jeges szél, a fagy harap, havas, síkos rögökön egy nő halad.
Nehéz a lépte, pedig már letette terhét.
Vállán cipeli nehéz keresztjét.

orgonavirág
illatozik szerényen -
dögkút peremén

Krúdy Gyulával
álmodni talán annyi:
mint egy álmoskönyv.

Simogat a csend,
kegyetlen kezeivel
lassan ölve meg.

Messziről nézve
maszkot hord. Lelke selymén
valódi arca.

Esőben ázva
is tudom, kéz-meleged
tavaszt simító.
Napfényként ér hajamhoz,
búza-színén otthont lel.

tépett hajadba
kapaszkodásod elég
lesz tartásodhoz

1. Élet és halál 1

A lélek lebeg.
Lehet: libben, felfelé.
Látszik lenn a lét?

1. Fegyveres

Ütni merhetem?
Istennél a kegyelem.
Lőni nem merem.

1. A kék titka 1

Tudjuk a titkot,
persze, tovább is adjuk...
Nézd meg, az ég kék!

Magamra kapom,
mint cifra virágselymet
a tavaszi fényt.

Ragyogó Nappal
Villámot vető égbolt
Szigorúan néz

Száz beküldésem:
Ennyi művem jelent meg,
Ünnepelhetek... (?)

Égi utakon,
Zúgva repülők szálnak.
Nagy hang hordozók.

Az árral szemben

kövek peremén
aláhulló vízfátylon
lazac úszik fel

Balaton partján
jégszobrot épít a fagy
dermesztően szép

Győztes dal

Kis cinke dalos
torokkal vív tél ellen,
a Dal: Nyitnikék

a Zöld küllő pár
korhadt fa törzsére szállt
új odú készül

Messze Japánban
Cseresznyevirág hullik
Egy kéz képet fest

Megjegyzés: * Jelentése "virágnézés". (Hagyományos japán szokás.)

Cudar idő kél
Csakhogy viharnak túlján
Mindig kék az ég

Pasztellkrétával
randizik fehér papír
és rajz születik

Elillant kocka
Kivirágzott mosolyom
Lélek-lajtorja

Megjegyzés: A Léleklajtorja c. digitális grafikához