Amatőr Művészek Fóruma

Repít
hiába ez az
őszkatapult
fejjel előre
pont a fák közé

Megjegyzés: 2018. október 13.

És kétségbeesetten próbálta
kidörzsölni az álmok maradékát
az éjszakától viszkető szemeiből..

Kilökte az ajtót
ahogy bőrén kihűlt
az esők maradék sója
átlépett valami

Megjegyzés: 2018. szeptember 18.

A kutya gyorsan ügetett a réten, Jacknek a kis manónak igen csak kapaszkodnia kellet, hogy le ne essen. Megszólalt a kis manó.
- Hova megyünk Pipa? - kérdezte.
Ugyanis ez foglalkoztatta a legjobban.

Megjegyzés: vége

Valahol elveszett
talán két slukk között
talán valamelyik rég

Megjegyzés: 2018. 05. 15.

Magány

Brigitta elterült az ágyán. Egyedül volt a szobájában, és egyedül is érezte magát, viszont a magány nem telepedett rá fojtogató súllyal.

Valami bolygószéli jelentéktelen bárban
ahol az éjszaka lassan hajnalt ér
a kávé még forró a vágy már hideg
a ‘vigyél haza léptek a téglák közé
rejtőznek a sokasodó fény elől.

Megjegyzés: 2018. 08. 21.

arcom lefolyik
átcsorog vállamon
hátamon vacog
Dalin tűnődik
csak egy grimasz

Azon a teák kéj és
könnyek gőzébe
burkolt külvárosi estén

Kitárulkozó tv-k
öklendeztek fekete-fehérbe
zárt filmeket

Megjegyzés: 2018. 08. 28.

Gondold meg, ifjú,
Téged is dologra várnak itt,
Reád is szüksége van,
E Honban, a Hazának.

Megjegyzés: Megjegyzés: Talán egyszer valaki egy kőlapra felvési.
Hexameterben.

Álomvarázs

Abrakadabra,
Dzsin a palackban,
készül szolgálatra.

Hová lett a világ dicsősége?
Hol vannak a jó nagyseggű lányok?
Jóízkacajú, bájos galambocskák,
Bolondság, hogy én csak rátok várok?

Hová lett a józan eszű férfi
Vágyát gyötrő női ideállja?
Természetellenes diétára fogva
Rohannak az anorexiába!

A szív, ez a kis

húscafat, gondolt egy merészet, és

rájött, hogy a végzet őt jelölte arra a posztra,

hogy az észt ossza!

Sötét árnyak levegőben szállnak,
Rég letörött szárnya a szabad madárnak.
Álmokat szőtt a rusnya pókocska,
Szeretőjét a gyáva rég megcsalta.
Világot romboló szelek járnak,
Feketék lesznek a fehér árnyak.

S mondottam, ember, dolgozz!
Hát, lőn nagy dolgozás!
Mert az életért fizetni kell,
Ez, sajna, nem vitás.
Így lett az ember az egyetlen állat,
Kinek a vállára millió súly támad,

Mintha villám csapna a villámba
Közvetlenül a falat bekapásakor,
Oly váratlan volt a látomása,
Fél unicum, egy deci almabor...

Önfeledt agyalás, míg a tojásból kikel a művészi láz,
és mindjárt fényt kér - palettán kupacozik az
el nem készült mű -, de felsüt a napvilág;
Remeg a sok ecset, izomból mártózó pamacs
kacsingat kezem felé.

Egy hajó folydogál a tavon,
melynek árbócán halak úsznak;
tátott szájjal kerülgetik ők
a testét minden légbe-fúltnak.

Itt ültél, itt ülök, s más is ideül majd.
A Duna apad-dagad, a pad megmarad;
csak az ember az, kit a szükség továbbhajt,
ha végül öregen távoznia szabad.

elvesztettem rímeimet... pedig
nem ver meg már anyám érte
mint szálka a szívben nem szurkál
valahányat dobban egy szó...
szavam ne mindig dobpergés legyen
s amióta elhagytam rímeim
apró szentjánosbogárkák repülnek
mint ahogyan e versbe is bezsongtak
csak úgy inkognitóban

Három évtizenketteddel ezelőtt

Első fejezet: Az álom

– Meseszép álmot láttam az éjjel. Az éjszakai égbolt apró, fényes pöttyökkel volt telehintve, némelyik halvány volt, de egyesek különös formákat alkottak, mint azokban az összeköthető feladatokban – meséltem apának a TV előtt, miközben a reggelire vártunk.
– Olvastál erről valahol, Rowo?
– Biztos összeevett mindent, azért álmodik ilyeneket – szólt anya hangja a konyhából, ahonnan az a kellemes illat is áradt.

A fodrozódó vízfelszín
hangulattá idomul,
selymes dallamára írt
tintapöttyök tánca vonul.

A legbunkóbb szerszám az énvédő technikák között,
a magabiztosság. Rossz döntés is jobb a semminél! -
tartják, csakhogy mindenről ISTEN dönt. Sőt!
Már döntött.

Megjegyzés: Ezt majd vasárnap meggyónom!

Egy korlátolt Mindenség
ízes-illatos orgánuma vagy,
elém terített műremek.
Téplek-habzsollak —
s vagyok vibrálón fényes
Magasság és Mélység
veled,

1.
kergetem
az időt,
hirtelen
megszédül,

A későn ébredők szemhéjában
ott vitorlázol el
kékesfehér fények
talán gomolyfelhők
némi füst és gyenge zápor.

Megjegyzés: 2018. 02. 20.

Tudtad hogy idő előtt
elsorvadó tél tenyér
tavaszt símogat hátamra
én mégis fagyra vágyom
hókristály csók más nem kell.

Megjegyzés: 2018. 02. 19

Iszonyú zajra ébredek. Valami észbontó vijjogás, távolról sziréna hangja veri fel a csendet, az ablakom alatt meg légkalapács dübörög. Te jóóó ég, mi van itt?
Talpra ugrom, kinézek az ablakon. A csatornafedél nincs a helyén lenn a járdán, és egy ember töri fel a betont, mintha az agyamat repesztené ezer darabra...

Megjegyzés: 3. játék - 11 hívószó: csatornafedél, kígyó, megsemmisülés, lajtorja, rézangyal, szikla, terrakotta, ajak, blues, fák, parfüm

Csatornafedélen veres kígyó,
mérge megsemmisülés,
lajtorja, rézangyal, szikla,
terrakotta színű átlényegülés.

Megjegyzés: 3. játék hívószavak: csatornafedél, kígyó, megsemmisülés, lajtorja, rézangyal, szikla, terrakotta, ajak, blues, fák, parfüm

megváltatott a retúrjegy
már réges-régen
nem is én kértem
csak kiválasztódtam
és a sajtó rögtön rajtakapott
hogy elég idős vagyok
jöhetnek a bajok

Csatorna fedél alatt
lakik a kígyó,
csókozni vele nem
jó. Ajka méreg,

Megjegyzés: 3. játék - 11 hívószó: csatornafedél, kígyó, megsemmisülés, lajtorja, rézangyal, szikla, terrakotta, ajak, blues, fák, parfüm

kicsit még hagy feküdjek itt
jó heverni a fűben így holtan
csak így nem tudok szeretni valakit
csak így nem tudom hogy ki voltam

Lezárt kéjlak
saját kápolna
benne
lajtorján a béka
kígyóval álmodna

Megjegyzés: 3. játék - 11 hívószó: csatornafedél, kígyó, megsemmisülés, lajtorja, rézangyal, szikla, terrakotta, ajak, blues, fák, parfüm

A semmi ágán ül a szívem...
Upsz, leesett.



Megjegyzés: 2018. 01. 30.

Felkockázva rejtem
síksikátor érintései közé
és én cserzem élővé
bőröm -
- az egyetlen szigetét:
háromszög rejtekét.

Boszorkány óra
hármat ütött az
óra.
Aludni nem tudok
az ágyamban csak
forgok.