Amatőr Művészek Fóruma

Csak fekszem itt fehér ágyon,
csuklómon erős pánt szorít,
csupán a halált várom,
azt mondták elmém beteg,
küzdöttem ellenük, hiába,
kalitkába zártak.
Legyűrték a vézna testet,
hogy ne ártsak.

Uram! sárkánytejjel
aszfaltra festelek.

lemeóztál végképp.
( tévedhet az Isten.)

Egykor én is normális voltam. Az élet azon részeivel találkoztam, ami élményt nyújtott. Pozitívat vagy negatívat, az most nem számít: hatott. Ahogy mindenki más, végigjártam a sulikat, aztán dolgozni kezdtem, ebben semmi különös nincs, inkább az a furcsa, ha valaki nem fekszik be a társadalmi elvárásoknak. Főleg, ahol kemény a szülői nyomás. Mindegy, szóval így vagy úgy, de valahogy eljutunk a felnőttkorig, nagyjából végignyalva az aszfalttól elkezdve az élet habos tortáit.

Élvezettel csámcsog
életemen a bölcs idő,
visszeres lábán rózsaszín
lakkbetétes cipő,

van a mélyben egy pillanat
talán úgy esik
ki onnan és belőlem
mint más ami sosem
változik
sztenderdizált görbe
dogma vagy paradigma
Isten sóhaja
vagy csak éjfény
mely hófelleg pereméről
csendszálon zuhan

Bámulatos ahogy a felhevült testéből
áradó folyók öntözik a tetszhalott földeket
szerelemnek hívják ezt mint a kondenzcsíkba
markoló madárszárnyak érintését
ami megborzongatja a bőrt verejtékcseppeket üt
a tarkóra lüktetést terít az ágyékra és nem beszél.

Elkiáltanálak.
Csak persze nem tudhatom,
esni fog-e az eső.

Tisztelt Bránerlájkovics Afázia!

Ezúton jelentkezem az Intézményük által meghirdetett állásra.  
Nevem Drabál Jenő... most, mert megkaptam a névváltoztatási papírokat, így végül is megfelelek a pályázati kiírásban megjelölt előnyt jelentő név feltételnek.

Az Önök által felvázolt intézményi környezet és kultúra igen testhezálló számomra.

Megjegyzés: Folytatva Aevie "Állást kínál" című bohózatát...

Csóró-Bajaúj-Keblén megye Szent Csernobül Átképzést Korrepetáló Kór- és Halottasházi Intézménye állást hirdet az alábbi szakterület betöltésére:

Aneszteziológus szakorvos


Megjegyzés: A folytatást quentin-nél keresd!

Ön egyszer sem kérdezte:
- Miért?
Én egyszer köszöntem meg,
de csak üzenve, mint egy klisét...

Megjegyzés: Köszönettel és ajánlással Dr. Ambrus József főorvos részére.

hátrahúznám az arcomat
a nyakamról feszítenék kietlen
bevonatot koponyám üregeire
ne legyen min fennakadni
megtelepedni beszivárogni

Az eső csendben
szemerkél,
vízpermet hull
kibomló hajamra,

Szoláris fúzió által besugárzott
optimális lokalizációjú vegyes anyagdarab,
ultra-hosszú záridejű folyékonyságból
sziklavonulatoknak hulláma áramlik, forma
a valótlanságában relatív időben.

Mióta elmentél, üresek a nappalok,
Nem világítja be fény a szobát, minden kopár.
Eddig ketten voltunk, s most egyedül ballagok,
Olyan vagyok, mint egy földhöz vágott pohár.

A harmadik szemmel látok megint.
Dúdoló ábránd-virág borítja
fantázia-hon azúrkék földjeit,
képzeletem ezernyi szirom-szája,
sohasem szűnő éhséggel lapul

Ez egy rossz vicc,
vagy közös(s) égi érdek?
Kifogás van sok,
szinte tömérdek.

Szürke arcú felhőket cipel
a hegyekről az őszi szél
megbotlik egy csatornafedélben
aztán a város szélén megáll a hold
vizespohárból isszák a bárban
az átállított időt ráncos arcú részegek
éjszakai tehervonat tapossa meg az álmokat.

Láthatatlanul merengve
parfüm, álom illatú köd,
kényszerítve levegője
áthat elfolyó betűkön.

a mindenki egyformán szereti egymást elvén alapuló
össznépi hazugságot játsszák rogyásig minden csatornán
és jelentéktelenné váló gyertyafények karmolásszák
fekete szembogaraim tücsköt-bogarat reklámoznak
csak a fogyasztás szent gráljából ihassak

Vizsgakérdés:
101. Eset:

A betegfelvételen várakozók létszáma: 86, ebből 6 behívás alatt, további 38 regisztrációja folyamatban (Mi a f-om az a tajkártya? - oktatásban részesülve). A betegfelvétel előtt, az utcán várakozók létszáma 79 fő, ebből 5 eszméletlen, 48 szerzett öntudatlan állapotban (erősen valószínűsíthető tudatstimuláns befolyásoltság), 11 életveszélyes nátha (félrelökve az infarktus és stroke gyanús eszméletleneket).

*
a feltámadás csúf mása volt
mikor a bebábozódott fáraó
kirágta magát a szarkofágból
mintha nem lett volna foglya
soha balzsamozott gyolcsnak

Kihűlő párnám suttogva sóhajt az ébredésben,
ráncaiban csillagokról álmodik a hajnal;
elbújik tegnapról itt maradt beszélgetésekben,
lebben foszló homályban, dédelgetve álmos dallal;

a remény csak esti fény
hunyorgó csillagszeme
és jön a hajnal vakít
eltűnik a semmibe

hullámok simítják
mellemet
érzem sziklákat
görgető kezed

Megjegyzés: Ober Enns - Petrovac - 07. 27.

Repít
hiába ez az
őszkatapult
fejjel előre
pont a fák közé

Megjegyzés: 2018. október 13.

És kétségbeesetten próbálta
kidörzsölni az álmok maradékát
az éjszakától viszkető szemeiből..

Kilökte az ajtót
ahogy bőrén kihűlt
az esők maradék sója
átlépett valami

Megjegyzés: 2018. szeptember 18.

Nem alszom, nem nyugtat most
éj, mély sötét,
pörgetem sorsom rozsdás,
vak kerekét,
tudatom éber múltba,
jelenbe lép,
holnapba hívó híd tart
még némiképp.

A kutya gyorsan ügetett a réten, Jacknek a kis manónak igen csak kapaszkodnia kellet, hogy le ne essen. Megszólalt a kis manó.
- Hova megyünk Pipa? - kérdezte.
Ugyanis ez foglalkoztatta a legjobban.

Megjegyzés: vége

Valahol elveszett
talán két slukk között
talán valamelyik rég

Megjegyzés: 2018. 05. 15.

Ott fent ül! Igen a háztetőn. Az éjszakai felhők visszafelé nyújtják a város fényeit.
Visszafogottabbak a közterületek, harsányabbak az ipari létesítmények feletti foltok. A nagyra nőtt fekete fenyőt és az alatta sorakozó tujákat nézi.

Megjegyzés: 2018. augusztus 22.

Elhiszem még a mosolyt az arcokon,
És elhiszem még a kedves szavakat,
Pedig lelkem legmélyén régóta tudom,
Általuk csak áltatom magamat.

Magány

Brigitta elterült az ágyán. Egyedül volt a szobájában, és egyedül is érezte magát, viszont a magány nem telepedett rá fojtogató súllyal.

Valami bolygószéli jelentéktelen bárban
ahol az éjszaka lassan hajnalt ér
a kávé még forró a vágy már hideg
a ‘vigyél haza léptek a téglák közé
rejtőznek a sokasodó fény elől.

Megjegyzés: 2018. 08. 21.

arcom lefolyik
átcsorog vállamon
hátamon vacog
Dalin tűnődik
csak egy grimasz