A haiku (俳句; Hepburn-átírással: haiku) a japán költészet egyik jellegzetes versformája, mely már a 13. században megjelent Japánban. Ez a rövid költemény nem csupán a japán irodalomban vált népszerűvé, hanem a 20. század elejétől a világirodalomban is.Ez a versforma háromsoros, 17 szótagból álló, hangsúlyos vers. A sorok rendre 5, 7 és 5 morásak (a fordításokban szótagosak). A sorvégek – mintegy mellékesen – rímelhetnek, de ez nem előírás. (Az összecsengő sorvégek sokszor csak a fordítók leleményei.) A haiku rendkívül szigorú, alakilag kötött verselés, amelyet ebben a formájában egyetlen más nyelvre sem lehet tökéletesen átültetni, vagy újrakölteni.Nagyon erős zeneiség jellemzi, részben a szimmetrikus forma ritmusa, részben a magán- és mássalhangzók hangulati értéke miatt, melyekre a vers rövidsége miatt a befogadó is nagyobb figyelemmel van. A haiku nemcsak versforma, hanem műfaj is. Haiku formában íródnak a szenrjú-k (tréfás alkalmi versek), vagy a dzsiszei-k (halál előtti búcsúversek) is, ezek azonban nem tartoznak a haiku műfaj alá.
A 7. században formálódott ki a tanka (vagy waka), japán népdalokból, némi kínai hatással. A tanka öt sorból áll (5-7-5-7-7), az első három valamely látvány, vagy az általa előidézett benyomás leírása, megfogalmazása, a 4-5. pedig az erre adott reflexió. Erre a jellegzetességére épült egy társasági játék, melyben a valaki által elkezdett vershez másvalakinek kellett a két záró sort kitalálnia, a következő – újabb játékos által mondott – háromsoros egységnek pedig ezzel a kettővel kellett kapcsolatban lennie (renga – láncverselés). Így alakult ki a tanka lerövidítésével a haiku, amely a 17. században egyre nagyobb népszerűségre tett szert, lassan kiszorítva a hosszabb formát. A tradicionális haiku elméletének kidolgozójaként a 17. század második felében élt Macuo Basót tartják számon. A műkedvelők összejövetelein születő haikai no renga sokszor szójátékokra épülő, humoros vers volt – Basó volt az első, aki súlyosabb tartalommal töltötte meg. Ugyanakkor ő is írt könnyedebb alkotásokat (kjóka – bolond vers) a háromsoros formában, ezen irányzat folytatója a 18. századi Karai Szenrjú (akiről a műfajt is átnevezték szenrjúra). A basói elképzelések megújítói a 18. században Josza Buszon és – részben a 19. század elején – Kobajasi Issza voltak. A 19. század végén Maszaoka Siki lehelt új életet a haikuba (ő alkotta meg magát a szót is, a korábbi haikai, ill. hokku nevekből).
Az európai lírai műfajokkal ellentétben a haiku nem én-központú. A természeti jelenségek leírása nem a szubjektum állapotának megjelenítésére szolgál, csupán egyszerű rögzítése azoknak. Ezen elvet úgy hívják: szono mama (éppen ilyen). Mivel a szöveg nem utal a művész saját értelmezésére, a befogadás alkotó jellege erős hangsúlyt kap, az olvasó ugyanolyan aktív részesévé válik a folyamatnak, mintha a tankából elhagyott két sornyi reflexiót kéne hozzáfűznie a haikuhoz. Basó szavaival: "a harang egyhangú kongása után fülünkben még hosszan zúg ez a hang… Ugyanígy a vers elolvasása után is valamilyen hangnak még tovább kell visszhangoznia az olvasóban". Idézi Papp Noémi. A hagyományos haiku tematikája olyannyira a természethez kötött, hogy az évszázadok során egyfajta lexikon alakult ki az egyes évszakokhoz kötődő kifejezésekből, szavakból (növények és állatok, ünnepek stb.); sok antológia ezen évszak-szavak (kigo) alapján csoportosítja a verseket, nem pedig költők vagy korszakok szerint.
Haiku (俳句; Hepburn-átírással: haiku)
Legfrissebb hozzászólások
A3 - 690 X 80 px
|
Irodalom lapozgató...
Haiku: Tél - és karácsony haikuk
Komódok mélyén |
Haiku: Kora tavasz
Nekem a május |
Haiku: Szinesztézia
haiku, japán vers, vers, mindenféle, ez+az, sokszínű,
szürke árnyakon |
Haiku: Reménytelen
|
Az ellentétek |
Haiku: mi
|
szebb lenne minden |
Haiku: Nyári haiku-pillanatok
haiku, japán vers, vers, momentum, pillanat,
Tatai tópart |
Haiku: Szilárd
Szilárddá dermedt |
Haiku: hant
éledő gondok: |
Haiku: Szívedből szóltál
|
szívedből szóltál |
Haiku: Szellő
haiku, japán vers, vers, természet,
A kacér szellő |
Haiku: Emlék
mosolygó szemek |
Haiku: Színház…
vörös függöny fel, |
Haiku: Fényes Szellő
haiku, japán vers, vers, természet,
|
Szempilla rebben |
Haiku: anyám
kopottas köntös |
Haiku: Álom
a vágy, mint éj-kéj |
Haiku: Pupillatágító
Szikes Nagyalföld, |
Haiku: Szívdobbanás (haibun)
haiku, japán vers, vers, sajgó, bánat, lélek, bú, búbánat, szomorúság, fájdalom,
Süvít a jeges szél, a fagy harap, havas, síkos rögökön egy nő halad. |
Haiku: orgonavirág
haiku, japán vers, vers, momentum, pillanat,
|
orgonavirág |
Haiku: haiku
|
Krúdy Gyulával |
Haiku: Simogat…
|
Simogat a csend, |
Haiku: Messzi közelség
|
Messziről nézve |
Haiku: Szorongó erők
|
tépett hajadba |
Haiku: Élet, halál-sorozat
1. Élet és halál 1 |
Haiku: Kegyelem-sorozat
|
1. Fegyveres |
Haiku: Titok-sorozat
|
1. A kék titka 1 |
Haiku: Olykor
haiku, japán vers, vers, mindenféle, ez+az, sokszínű,
|
Magamra kapom, |
Haiku: Tavaszi csokor
haiku, japán vers, vers, természet,
|
Ragyogó Nappal |
Haiku: 100.
|
Száz beküldésem: |
Haiku: Utak
|
Égi utakon, |
Haiku: Három halas haiku
haiku, japán vers, vers, természet,
|
Az árral szemben |
Haiku: Szobrászat
haiku, japán vers, vers, természet,
|
Balaton partján |
Haiku: Hóolvadós haiku csokor
haiku, japán vers, vers, természet,
|
Győztes dal |
Haiku: Újrahasznosítás
haiku, japán vers, vers, természet,
|
a Zöld küllő pár |
Haiku: Hanami*
haiku, japán vers, vers, természet,
|
Messze Japánban |
Haiku: Fergeteges
|
Cudar idő kél |
Haiku: Pasztell haikucsokor a téli ablaknál…
haiku, japán vers, vers, momentum, pillanat,
|
Pasztellkrétával |
Haiku: Icka
haiku, japán vers, vers, gyerek, gyermek,
Elillant kocka |
Haiku: Itt volt
Lábnyom a hóban, |
Haiku: Való
|
Van, vigyorg, vidám. |
.gif)
Online látogatók:
Látogató: 45
Regisztrált: 3
Kereső robot: 54 
Összes: 102
Jelenlévők:
