Amatőr Művészek Fóruma

Tágul a világ izzik a közepe,
sûrû magjából robbanás közeleg
Nem bírja a tömeg hatalmas vonzása,
halálos sugarat szabadon bocsájtja

Megérett a tér, hogy magába forduljon,
eggyé válik minden és újra szétszórjon
Egyesül az anyag eggyé váll a tudás,
érzések a lélekszámban, hasznos az egyik új világban

Buroknak közepén izzó csepp szakad szét,
sarkatlan formákat sebesen ontja szét
Számtalan méretû végtelen elem,
rendeltetésük szerint lassú hûlésbe kezdenek

Anyát szült az anya zéró idõ alatt,
pulzálva teremti kozmoszát örökkön önmagát
Anyát szült az anya dicsõ bölcs energia,
bõséget ad majd elvesz egy fejlettebb világra

Megjegyzés: A szerzemény az õsrobbanásról szól, az asszociáció értelmében egy magzat fejlõdése, s megszületése az örökkévalóságban.