Amatőr Művészek Fóruma

Szerző: A próba

– Aki kiállja ezt a próbát, jó eséllyel az Elíziumi mezőkre jut – kezdte mondandóját a falu új plébánosa, miközben jelentőségteljesen végigpillantott a templom széksorait csaknem teljesen megtöltő embereken. – Íme a próba két záloga – emelt fel a pulpituson álló asztalról két vezetéket, melyeknek ki voltak bontva a látható végeik. – Az egyik csatlakoztatva van konnektorba, a másik nincs. A próbatevőnek annyi a dolga, ahogy én, megemeli a vezetékeket, aztán lehunyja a szemét. Ha elég erős a hite, érezni fogja melyik nincs csatlakoztatva. Isten megsúgja neki szavak nélkül.

Megjegyzés: Köszönet Aevienek, hogy elindította ez a játékot, mert szinte biztos, hogy nélküle nem jutott volna az eszembe ez a novella. Úgy gondolom, így kapcsolódnak a „dolgok” a világban, mert mindannyian az egység részei vagyunk.

Szerző: I. ultraVIOLA

1. Vörös Tanár Úr

Nem szerettem, ha késik a tanár. Az osztály nemhogy halkult volna a másodpercek elteltével, az utcára is kihallatszott már a tombolásuk. Ilyenkor már azt sem vette észre a többség, ha egy felnőtt végigsiet a sorok között.
A többieket figyeltem, ahogy ugrálnak a padokon, és az igazgatónőt, aki nem is próbálja csitítani a hangzavart, egyszerűen csak láthatóvá teszi magát a tábla és a tanári asztal között. Csak áll ott komor dauertincsekkel a fején, bézs kosztümkabátban. Hatásos. Kivárja a káoszt. Míg mindenki kezdi nyugalomba kényszeríteni magát a széken és az igazgatónőre tapasztani a tekintetét, az enyémet elvonja a nyitva hagyott tanteremajtó.

Szerző: Az örök és a kis fehér fóka

Az örök a megint elcsellengett időt kereste, de nem találta. Az öröknek akkor volt szüksége az időre, amikor önmagát szerette volna látni. De az időben nem talált egy akkora állótükörre, melyben megláthatta volna a teljes alakját. Olyan terjedelmű idő, mely állótükörként vissza tudta volna tükrözni őt teljes valójában, nem létezett. Csak a tagjait láthatta a létező időben visszatükröződni. Az időnek nem tetszett ez a tükörszerep, hogy ez a nagy mafla, bamba örök egyre csak bámulja magát benne.
Az örök nem tudta, hogy a hozzá képest parányi idő vissza ugyan nem tudja tükrözni egészen, de teljes rálátása van rá. És talált az örökben olyan tulajdonságokat, melyeket nem szeretett, sőt kimondotta utált. Ezért, ha csak egy mód volt rá, elcsellengett. Szóval nagyon nem voltak jó viszonyban.

Szerző: Az angyalok soha nem álmodnak

Ott, ahonnan származunk, álmodba szenderedem, így, egyre ismeretlenebbül, végérvényesen és feltárhatatlanul. Álmunkban a bölcsek és a virágok eltűnnek nélkülünk, de itt, ahol még valós vagy, de már túl a fogalmi jelenen, mégis létezünk, bár a szavak lassan elvesztik fogalmi lényegüket, viharos áramlást keltve. Ez a mi pazarlásunk a csillagszelek miatt, mert mindent, amink volt, keresztre feszítettek. Maradt a nem-választás lehetősége, az értelmezett szabadság, a permanens szubjektív gondolkodás, mint a nyelv uralkodó ereje, a racionális gondolkodás követelményei által leigázva.