Navigáció


RSS: összes ·




Ady Endre: Héja-nász az avaron - 14. közös vers

lezárva: 2012-07-21 00:00:00, 441 olvasás, kezdte: Vojazs, 3 hozzászólás

Hé, nagy gáz az alakom

Vojazs
Kurta telünk. Gyerünk a gõzbe,
pirosra izzva, levetkõzve,
vén lankadt vágyú béna vagány.

Tarpay
Búslakodni? Akar a kánya,
ha forral vad húst, s vért a pára,
s gyullad kanócos ütõered.

askfor
Vágyunk a gyárból, s gyûrve ágyunk,
Zakatol a csõben le álmunk,
Dõl korholt borral feneketlen.

askfor
Be nagy undorodásunk végül
Nem várt tusákban bennem kékül
S elmúlunk vad, hõsi tavaszon.


Ady Endre: Héja-nász az avaron


Útra kelünk. Megyünk az Õszbe,
Vijjogva, sírva, kergetõzve,
Két lankadt szárnyú héja-madár.

Új rablói vannak a Nyárnak,
Csattognak az új héja-szárnyak,
Dúlnak a csókos ütközetek.

Szállunk a Nyárból, ûzve szállunk,
Valahol az Õszben megállunk,
Fölborzolt tollal, szerelmesen.

Ez az utolsó nászunk nékünk:
Egymás husába beletépünk
S lehullunk az õszi avaron.

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Tetszik?


Utolsó 50 közös vers:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 14
Regisztrált: 0
Kereső robot: 13
Összes: 27

Page generated in 0.0367 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz