A szív "tüzes katlanában",
Rendül az élet bizalmában.
Benne a "méreg láva" tombol,
Haragja, gyűlölettel rombol.
Bűnt, gyűlöletet hagyjátok,
A lélek mélyébe zárjátok.
Belőle inkább jóság szálljon,
Szívekben, a világon járjon.
Mennyire más lenne a világ,
Ha jó lélek jönne szív kapuján.
Utat engedne a szeretetnek,
Boldogságot adna, a szíveknek.
S az ember születése óta
Tudjuk, a bűn mindennek az oka,
S ha gyűlöl, bánt az akarata,
A szép életet is lerombolja.
Felelőtlen cselekvések miatt,
Oly sok életen nyoma maradt.
Könnyek, fájdalmak esnek szívekre,
S itt állunk sokan megrendülve.
Legyen a szeretet az élet fénye,
Legyen mindannyiunk értelme.
Türelemre, nyugalomra intsen,
Szívünkben-lelkünkben, jóság éljen.