Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Szeretni mindhalálig

, 623 olvasás, Marien , 2 hozzászólás

Szerelem

Nem tudom már kinek a könnye,
enyém vagy tiéd - de miénk
már örökre - megkövült gyöngye.
Színén a fény aranyat tör
s delén jár sugara körbe,
mélyén a bánat békül lázas
pírján - hulláma ringató
suttogásba épül. Termőre
fordult napok - simító kezünk
alatt rögök - s földre szállt bíbor
hajnalunkon - szívünkön törten is
-----oldhatatlan kapocs.-----

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: Marien
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 58
Regisztrált: 2
Kereső robot: 12
Összes: 72
Jelenlévők:
 · CthulhuCult
 · Sutyi


Page generated in 0.1048 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz