Navigáció


RSS: összes ·




Ez+az: Elszakítva anyámtól!

, 294 olvasás, iveszics , 0 hozzászólás

Álom

magányosan ülök a földön,
elvágták köldököm,
hajam még nem volt
s fogam se,
épp hogy megszületem
már elszakítottak anyámtól,

karámba raktak,
s inkubátor volt otthonom,
szenvedtem is
de senki nem hallotta néma sírásom,
fájdalmam nem látszott,

már akkor megtanultam
a földön csak élünk
s mozgatnak minket,
az emberek nem mások
mint agyag, és föld masszából kikent
makettek,

s lám ha ezt olvasod
azt hiszed bolond vagyok,
de csak szomorúságom írom le
egy lapon egy napon,

bárcsak jobb anyát kaphattam volna,
anyatej helyet
infúziót adtak,
s ultravénásan jöttek a cseppek,
ahogy az üvegen az eső cseppen,

hiszem hogy még
nem veszett el minden,
bárcsak felébrednék,
s a szörnyűségnek vége lenne
s anyám karjába zokognék,

elszakítva anyámtól!

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Álom
· Kategória: Ez+az
· Írta: iveszics
· Jóváhagyta: Pieris

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 196
Regisztrált: 1
Kereső robot: 19
Összes: 216
Jelenlévők:
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.1969 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz